Egy éve hat negatívan a turisztikai szektorra a koronavírus-járvány, súlyos pénzügyi és morális problémát okozva az egész iparban. A 2019. évi kiemelkedő eredmények hatására elindult beruházások, fejlesztések, munkaerőképzések megtorpantak, a szakma térdre rogyott. Szemléletesen mutatja az események tömör összefoglalója azt, ami a szektorban történt.
A hazai szállodákban 2020 januárjában elindult a nemzetközi turistaérkezések lemondása a Kínában megjelent Covid–19-járvány miatt. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) jogi tanácsokkal segítette a szállodákat, és megkezdte a szakértőkkel való egyeztetéseket.
Februárban a nemzetközi szállodaláncok már a magyarországi szállodákban is Covid-protokollt dolgoztak ki, és a szövetség is tájékoztatott a vírus miatt javasolt teendőkről. Már a hónap közepén elindult a belföldi kereslet folyamatos visszaesése és a foglalások lemondása azokban a régiókban, ahol koronavírusos esetet azonosítottak.
Az európai uniós tagállamok turisztikai szervezetei jelezték, ha a tendencia nem fordul meg, húsvétra akár 85 százalékkal is csökkenhet az európai turizmus. Az MSZÉSZ ekkor adatgyűjtést kezdett tagjai körében a lemondások ütemére, a foglalások elmaradására vonatkozóan. Drámai visszaesés volt látható. Az öt nagy szakmai szövetség kezdeményezésére megkezdődtek az egyeztetések a minisztériumokkal a mielőbbi állami támogatásokról.
Március 11-én hirdették ki a vészhelyzetet hazánkban. Március 16-án lezárták a határokat, és életbe lépett az általános rendezvénytartási tilalom és az éttermek 15 óra utáni zárva tartása. Március 18-án bejelentették a turizmusfejlesztési hozzájárulás felfüggesztését és a hiteltörlesztési moratóriumot év végéig, valamint a járulékmentességet négy hónapra. Március 27-én egész napos kijárási korlátozást hirdettek ki. A szállodák már csak alapos indokkal (például gyógykezelés, munkavégzés) voltak látogathatók, ami szinte teljesen ellehetetlenítette a működésüket. Több egység átmeneti bezárásra kényszerült. Az éttermek is csak elvitelre és kiszállítással tarthattak nyitva.
Számos egyeztetés, nemzetközi példák bemutatása után, április 10-én bejelentették a csökkentett munkaidős bértámogatást. A támogatás három hónapra szólt, az igénybe vehető maximális támogatási összeg négyórás foglalkoztatás esetén 75 ezer forint volt, ám ez sajnos a tömeges elbocsátásokat nem akadályozta volna meg. Egyeztetéseket követően, április 21-én módosították a rendeletet, a maximális támogatás összege 112 ezer forintra emelkedett. A rendeletek értelmezéséhez a szövetség a Deloitte és a PwC munkajogászait kérte fel átfogó, a szakmát segítő anyagok készítésére.
Május 4-től külön szabályozás vonatkozott Pest megyére és Budapestre, valamint az ország többi részére. Vidéken eltörölték a kijárási korlátozást, megnyithattak az éttermek kerthelyiségei és a strandok, szabadtéri fürdők is. A fővárosban élőkre viszont továbbra is vonatkozott a kijárási korlátozás, ezért nem tudtak vidéki szállodákba, éttermekbe látogatni.
Május 18-tól a fővárosban nyithattak a teraszok, strandok, eltörölték a kijárási korlátozást. Magyarország más területein pedig már az éttermek belső tereiben is lehetőség volt a vendégek fogadására.
A szövetség tájékoztatót készített a bezárt szállodáknak a vendégek újbóli fogadása előtt szükséges higiéniai, biztonsági, jogi intézkedésekről.
A határnyitások ellenére a fővárosi meghatározó, nagy, nemzetközi lánchoz tartozó szállodák igazgatói jelezték, hogy a nyári, maximum 20-25 százalékos foglaltság miatt sajnos több száz alkalmazott munkahelye van veszélyben az állami támogatások meghosszabbítása nélkül. A szövetség több levélben tájékoztatta az Információs és Technológiai Minisztériumot és a Magyar Turisztikai Ügynökséget (MTÜ) a külföldi turisták elmaradása okozta helyzet súlyosságáról, az őszi időszak nehézségeiről, a szakképzett munkaerő megtartásának fontosságáról.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG
Szeptember elsején azonban ismét kihirdették a határzárat. A szinte teljes egészében a külföldi vendégekre és a rendezvényekre épülő fővárosi szállodapiac a veszteségek enyhítésére szolgáló minimális forgalmát is elvesztette. A vidéki szállodákban a tavaszról átszervezett foglalások miatt jól alakult a szeptember eleje, de sajnos a járványhelyzet romlása miatt az előző évihez képest 40 százalékkal, októberben pedig már 50 százalékkal esett vissza a szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma.
Szövetségünk megbízására a Horwath HTL tanulmányban összesítette, hogy a környező európai országok milyen állami támogatásokat kapnak. Az elkészült anyagot a miniszterelnöknek is átadtuk. Jelenleg is érvényes a november 10-én kihirdetett esti kijárási tilalom, általános rendezvénytilalom és étteremzár. A szállodák pedig kizárólag üzleti vendégeket fogadhatnak.
A november 8. és december 10. között a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerében lévő előfoglalási adatok szerint 80 százalékos kompenzációt fizet az állam a munkaerő megtartásának segítésére. Sajnos sok esetben rendkívül alacsony volt az előfoglaltsági volumen, s az is problémát okoz, hogy rengeteg szálloda nem rögzítette ezt az adatot, mondván, úgyis lemondja vagy átfoglalja a vendég. Szabad szoba pedig sajnos nagyon sok volt mindenhol. Emellett november–december–január hónapra járulékkedvezményt, december–január hónapra pedig 50 százalékos bértámogatást kapott a szakma.
Télen – jelenleg – a szállodák csak üzleti, oktatási, gazdasági célból érkező vendéget fogadhatnak. Általános rendezvénytilalom van hatályban. Az éttermek csak kiszállítással és elvitelre működhetnek. A határok zárva vannak.
A bértámogatást és a járulékkedvezményt Varga Mihály pénzügyminiszter ígérete szerint meghosszabbítják.
A környező országok támogatásaitól való elmaradás biztosan erősen rontani fogja az ország versenyképességét nemcsak rövid, de hosszú távon is. Az 50 százalékos bértámogatás és járulékkedvezmény egy-két hónapra nyújt segítséget, négy-öt hónapos leállásnál ez sajnos már nem elég a munkavállalók megtartásához és az újrainduláshoz.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere 2021. január 9-én elmondta, hogy a járványügyi intézkedéseket fent kell tartani az oltási időszakban, de amikor a járvány hazánkban lecseng, és az átoltottság kellő mértékű lesz – ez körülbelül 50 százalék vagy magasabb mértékű –, akkor meg lehet szüntetni a járványügyi intézkedéseket.
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója 2021. január 11-én videoüzenetben tájékoztatta a szakmát, hogy reményeik szerint nyáron indulhat újra a magyarországi turizmus.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
Ha máshonnan is tudnak vakcinát szerezni, ha nem csak az Európai Unióra támaszkodunk, és betartjuk a szabályokat, akkor ennél korábbi nyitásra is van esély, de felelősséggel ígérni csak az MTÜ által elmondottakat lehet.
Az elmúlt évben a járványgörbéhez hasonló hullámokban jött elő újra és újra az „embereket kell mentenünk” mottó.
Még meddig tart? – teszik fel naponta a kérdést.
Meddig lehet ezt bírni? – erre nincs válasz.
Alkalmazkodunk, alkalmazkodik az egész turisztikai szektor ehhez a soha nem látott helyzethez. Reménykedünk, tervezünk, mert tudjuk, hogy egyszer vége lesz, és akkor szükség lesz a turisztikai szakemberekre, a szakképzett, kiváló, mindig mosolygós munkaerőre. A túléléshez és az újrainduláshoz viszont nélkülözhetetlen az állam segítsége, a közös kárviselés; támogatások a korlátozások alatti és a nyitás utáni időszakban is.
