Nyíregyháza lendületben

Nyíregyháza az ország egyik legelmaradottabb térségében – távol Budapesttől, az ország szerencsésebb, fejlettebb vidékeitől, viszont az EU-tagságra még csak ácsingózó Románia és Ukrajna szomszédságában - próbálja azt bizonyítani, tudatos várospolitikával kulturált, élhető körülményeket lehet teremteni az itt élő lakosságnak. A szocialista exportra termelő, főleg agrárcikkeket előállító ipar megroppanása után sikerült komoly befektetőket idecsábítani, de több céget – konzerv- és cipőgyár – is talpra tudtak állítani. A jövő augusztusra odaérkező autópályától pedig további lendületet várnak. A következő hét évre öt különböző beruházássorozatot indítanak el, a projektekhez jelentős uniós forrásokat remélnek. Megújítják a belvárost, folytatják a panelprogramot, a kultúra területén pedig országosan is meghatározó szerepet szeretnének kivívni maguknak.

A város jelenlegi helyzetéről az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése is sokat elmond. A városi közgyűlés, a bizottságok és a polgármester tavaly 976 alkalommal döntöttek nem szociális jellegű, működési és fejlesztési célokat szolgáló támogatások folyósításáról, és összesen 2,401 milliárd forintot osztottak ki gazdasági társaságoknak, közhasznú és társadalmi szervezeteknek, valamint magánszemélyeknek. Az önkormányzat 2003-tól 2005-ig többször hozott kiadáscsökkentő és forrásbővítő intézkedéseket, a tavalyi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatait pedig év közben három százalékkal, 925 millió forinttal növelte. A pénzügyi egyensúly az elmúlt években ugyanakkor nem volt biztosított, a tervezett hiány öszszege 2005-ben elérte a 2,444 milliárd forintot, ez a büdzsé főösszegének hét százalékát tette ki. Az önkormányzat bevételnövelő céllal 2003-ban bevezetett egy új helyi adónemet, az idegenforgalmi adót, amelynek mértéke a törvényi maximum 33 százalékát teszi ki. Az iparűzési adónál a legnagyobb megengedhető értéket alkalmazták, az építményadó mértéke pedig 0,2 százalékkal maradt el attól. FZs