Reális helyzetkép, számos teendő

A konvergenciaprogram előrelépés abban a tekintetben, hogy hosszú évek óta ez az első olyan dokumentum, amely elismeri a valóságot, reális helyzetképet fest fel – ennek a véleménynek adott hangot Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Európai Központ által szervezett, negyedik pénzügyi csúcstalálkozónak nevezett tegnapi konferencián. A neves felszólalók előadásaiból egyértelműen kiderült: a lefestett képről gyakorlatilag ez az egyetlen jellemző mondható el pozitívumként. Magyarország sebezhetőbbnek tűnik, mint más főbb feltörekvő gazdaságú államok, például Argentína, Brazília, Uruguay, Törökország – mutatott rá Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közép-európai és balti főmegbízottja. Helytállóbb lenne divergenciáról beszélni, hiszen egyrészt az elmúlt években és az idén a számok tanúsága szerint távolodtunk az euróbevezetés kritériumaitól, másrészt pedig a többi újonnan csatlakozott uniós országhoz képest rosszul állunk: az előttük álló feladatokat ezen csoportot alkotó államok többsége velünk szemben meg tudta oldani – emelte ki Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár. Élenjáró országból – részben a hiteltelen beszédnek is köszönhetően – kockázatos befektetői tereppé vált Magyarország – fűzte hozzá Bokros. A CEU vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a voluntarista gazdaságpolitikának most fizetjük majd meg az árát alacsony gazdasági növekedéssel, magasabb inflációval, romló életszínvonallal.

A teendőkről szólva Bokros leszögezte: a felsőoktatásban a tandíj bevezetése szükséges, de nem elégséges, hiszen például a felesleges intézmények azonnali bezárása, a fejkvóta-finanszírozás megszüntetése vagy a közalkalmazotti jogállás és bérszabályozás felszámolása lenne kívánatos. A vizitdíj bevezetését – hasonlóan a tandíjhoz – más intézkedéseknek kell követniük az egészségügy terén, köztük például a magánbiztosítók közötti verseny megteremtésének vagy az ingyenes kórházi és közgyógyellátás kiiktatásának, a nyugdíjrendszerben pedig egyebek mellett a korhatáremelés elkerülhetetlen. Kovács Árpád a költségvetési tervezés és számbavétel több ízben hangoztatott javítása mellett szólalt fel. Ennek indokoltságát jól demonstrálja, hogy a számvevők a 2005. évi költségvetés zárszámadásakor azzal találták szemben magukat: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mely vagyonelemek értékesítéséből tett szert 1 milliárd forintra. A költségvetési kiigazítás nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a kiadásoldali, azon belül is a folyó kiadások (bérek, támogatások) levágásával operáló konszolidációk eredményesebbek – ismertette az IMF szakértője. Hozzátette: a nagy terjedelmű (vagyis a GDP legalább 6,3 százalékát kitevő) sikeres kiigazítások kedvező makrogazdasági következményekhez – a növekedés felgyorsulásához, a folyó fizetési mérleg egyenlegének érdemi javulásához – vezettek.

Veres János pénzügyminiszter megismételte korábbi kijelentését, miszerint a kormány nemcsak az azonnali, a költségvetési egyensúly hiányát azonnal enyhítendő lépéseken van túl, hanem néhány, a szerkezeti reformok részét képező intézkedést is hozott, sőt a konvergenciaprogram jelenlegi vitaanyaga több területen végrehajtandó lépések, jogszabályalkotások ütemtervét is magában foglalja. A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy az uniós tisztségviselőkkel folytatott egyeztetések fényében jó esély van arra, hogy az EU elfogadja a szeptember 1-jéig benyújtandó, s addig az egészségügyet érintő döntésekkel kiegészülő dokumentumot. Ezt valószínűsítette Bod Péter Ákos is. Veres hitet tett a mellett, hogy a kabinet további döntéseivel a programot fogja követni.