A hazai események árthatnak az EU-bővítésnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem tett jót a magyarországi helyzet az EU-csatlakozás előtt álló Bulgária és Románia integrációs esélyeinek, és összességében az unió bővítésének.
Bár a két ország 2007. januári felvétele szinte eldöntött kérdés, a halogatás híveinek most kapóra jöttek a budapesti tüntetések.
Elemzők felteszik a kérdést: ha a kelet-európaiak közül relatíve fejlettnek számító Magyarországon ilyen súlyos társadalmi feszültségek vannak, akkor mire lehet majd számítani a délkelet-európai országokban? Úgy vélik, jobb lenne inkább felvételüket még az utolsó pillanatban meggondolni, és elhalasztani a további bővítéseket.
Hasonló állásponton van Angela Merkel is, aki szerint a közösségnek világos külső határt kell szabnia, és belátható időn belül nem szabad újabb bővítési ígéreteket tenni. A januárban kezdődő német EU-elnökség célkitűzései között szerepel, hogy a bővítéseknél a jelöltek felkészültsége mellett legalább annyira számítson az EU "felvételi képessége" is - vagyis hogy a régi társadalmak akarják-e az új tagokat vagy sem. Nagy hangsúlyt kapna viszont az EU szomszédságpolitikája, amely egyfajta köztes státust teremtene az uniót körülvevő országoknak.
A német kancellár hitet tett az unió "újraalapítása" mellett is, amely a korábbinál erősebben hangsúlyozná a közösség közös értékeit. Elengedhetetlen a gazdaság dinamizálása, s annak megértése a társadalmakkal, hogy az egységes Európa több jólétet tud biztosítani, mint a nemzetállami keretek.
Merkel erősítené a tagállamok együttműködését a kül-, a védelmi és a biztonságpolitika területén is. (Népszabadság)
