A kínai nagy falra hányt borsó
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Ígéretekben nem volt hiány a tegnap Helsinkiben lezajlott EU–kínai üzleti csúcstalálkozón, ugyanakkor konkrét megállapodásokról nem adtak számot a hírügynökségek. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök kijelentette: megértik a környezetvédelemmel, az egyre dagadó kínai exporttöbblettel és a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos európai aggályokat, és igyekeznek megoldást találni a problémákra. Peking célja az, hogy a következő öt évben tíz százalékkal mérsékelje az óriási ország szén-dioxid-kibocsátását, szigorúbban fellépjen a termékhamisítások ellen és „különböző lépéseket tegyen” a kereskedelmi többlet lefaragására – mondta, ám konkrétumokról nem beszélt. Márpedig az export viszszafogására különösen nagy szükség volna, hiszen augusztusban minden korábbinál magasabb szintre, 90,8 milliárd dollárra nőtt Kína exportja; ez 32,8 százalékos(!) növekedésnek felel meg az előző esztendő azonos hónapjához képest.
Európai részről Günter Verheugen ipari biztos rámutatott arra, hogy Kínának a WTO tagjaként be kell tartania a nemzetközi kereskedelem szabályait, és nincs joga protekcionizmust emlegetni akkor, amikor Brüsszel védőintézkedéseket vezet be például a dömpingáron piacra dobott kínai lábbelik ellen. Javítani kell az európai cégek tevékenységének feltételeit, megkönnyítve például a leányvállalatok létrehozását – tette hozzá. A csúcstalálkozó házigazdája, Matti Vanhanen finn miniszterelnök kiemelte: a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos problémák sok európai vállalatot visszatartanak attól, hogy Kínában beruházzanak.
Miközben a politikai vezetők továbbra is a jól ismert vádakat ismételgetik, a vállalatok újabb és újabb üzleteket hoznak tető alá. Olli-Pekka Kallasvuo, a Nokia vezérigazgatója éppen tegnap jelentett be egy kétmilliárd dollár értékű kínai üzletet; a francia Airbushoz és egy sor más európai nagyvállalathoz hasonlóan ma már a finn mobiltelefon-gyártó számára is Kína számít a legnagyobb piacnak. Becslések szerint 1990–2005 között az unió vállalatai körülbelül 220 milliárd euró profitot vittek haza Kínából.
