Kevés jut a kultúrára
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Ebből a keretből messze a legtöbb pénz – hétmilliárd euró – jut az egész életen át tartó tanulást szolgáló oktatási, képzési és tudományos programoknak, pl. a Leonardónak. Ehhez képest a kultúra támogatására szolgáló többi területen elenyésző a rendelkezésre álló forrás. Ezek közül a legtöbb pénzt – 880 millió eurót – az ifjúsági programok kapják. Az Európai Unió médiamegjelenésére 750 millió eurót szánnak, míg az egyetemi diákcserét szolgáló Erasmus programra 656 milliót, a szorosan vett kultúrára (például az Európa kulturális fővárosa programra, a testvérvárosi kapcsolatokra stb.) alig 400 millió jut 2007 és 2013 között.
Talán kedvezőbben alakulna a kultúra uniós támogatása, ha ennek a területnek is lenne egy olyan harcos szervezete, mint a környezetvédelemnek a Greenpeace – jegyezte meg a magyar EP-képviselő. Magyarországgal összefüggésben kiemelte, hogy Pécs a 2010-es Európa kulturális fővárosa program keretében mintegy fél-egymillió eurós EU-s támogatásra számíthat. Ez rekord – tette hozzá Hegyi Gyula –, még soha nem kaptunk ekkora összeget kulturális célra az EU-tól, többnyire a kis nyelveket felkaroló projektekbe kapcsolódhattunk be.
Legutóbb Nikolaosz Szifunkaisz görög képviselő saját kezdeményezésű jelentésben szorgalmazta a vidéki Európa természeti, építészeti és kulturális örökségének fokozott védelmét a Kultúra 2007 program keretében. Kifogásolta, hogy bár a vidéki térségek az unió területének csaknem 90 százalékát teszik ki, nem kapnak ezzel arányos forrást saját kulturális örökségük (műemlékek, tradicionális kisközösségek egyedi kultúrájának, hagyományainak) védelmére és fejlesztésére. A görög EP-képviselő felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne biztosítsanak közösségi finanszírozást olyan projektekhez, amelyek a kulturális örökség értékes részeinek pusztulását eredményezik.


