Kevesebb autó, több zöld és több víz - Hegyi uniós jelentése

Kevesebb autó, több zöld és több víz - így foglalta össze a városok környezetének védelmére kidolgozott európai uniós stratégiáról szóló európai parlamenti jelentését Hegyi Gyula (MSZP) az EP strasbourgi plenáris ülésén hétfőn lefolytatott vitában. A jelentés fő célja annak segítése, hogy kellemesebbé, környezetbarátabbá tegyék az európai városokat.

"Az európai polgárok mintegy 80 százaléka városlakó, ám szükségleteiket és érdekeiket a szükségesnél jóval csekélyebb mértékben veszik figyelembe az Európai Unió alapjai, projektjei, kezdeményezései és stratégiái" - vélte a magyar jelentéstevő, bírálva egyúttal az Európai Bizottság "gyengeségét" a témával kapcsolatos szabályozásban.

Az MTI-nek utóbb Hegyi Gyula elmondta: a bizottság korábban szigorúbb tervekkel rendelkezett, de ezeket időközben felpuhította. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy vigyázni kell, nehogy túlszabályozás jöjjön létre a témában. Rámutatott arra is, hogy a hatékony környezetvédelmi fellépéshez anyagi forrásokra is szükség van.

Hegyi Gyula kifejtette: mivel az ilyen városok által eddig önkéntes alapon hozott intézkedések nem voltak elég hatékonyak, az uniós jognak kellene előírnia a fenntartható városkezelési tervek és a fenntartható városi közlekedési tervek elkészítését. A városkezelési tervnek figyelembe kellene vennie például a helyi hulladékgazdálkodási tervet, a zajtérképeket, a légszennyezési, környezetvédelmi terveket, a demográfiai, kommunikációs, egészségügyi, kulturális szempontokat, valamint a fogyatékkal élők számára az akadálymentesítést is.

A jelentés arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot, mennyi legyen a zöldfelület aránya az új városfejlesztéseknél. Hegyi Gyula külön méltatta a több nagyvárosban nyaranta létrehozott plázsok ötletét. Arra is rámutatott, hogy sok millió ember él panellakásokban. Ezek felújítása is alapvető jelentőségű a városi környezetstratégiában - hangoztatta.

A vitában megerősödött: a képviselők a helyi környezetszennyezés elkerülése érdekében a zöldhulladék elégetésével szemben a komposztálást ösztönöznék, és úgy vélik, "több figyelmet kellene fordítani a piszok, a szemét, a falfirkák, az állati ürülék és a lakások, illetve gépjárművek hangberendezéseiből származó túlzott zaj előfordulásának megelőzésére és megszüntetésére".

Kulcsfontosságúnak tartja az EP a környezetbarát közlekedési módok és technológiák alkalmazását, ezért a tömegközlekedésben is ösztönözné a bioüzemanyagok, a hibrid gépjármű-technológiák, a kerékpárok, valamint az EU "fokozottan környezetbarát jármű" szabványának megfelelő teherautók és buszok alkalmazását. A gyaloglás és a kerékpározás támogatására kiterjedt kerékpárút-hálózat, valamint biztonságos járdák és átkelők kiépítését javasolják.

A tömegközlekedés részesedése az új EU-tagállamokban még mindig magasabb, mint a régiekben. "Fontos lenne megőrizni ezt az arányt a tömegközlekedési rendszer uniós, nemzeti és helyi összefogással történő fejlesztése révén" - vélik a képviselők. Az egyéni személygépkocsi-használat növekedésének megállítására parkolási korlátozások és behajtási díjak bevezetését ajánlják a képviselők, akik szerint új parkolóterületeket a metró, a helyiérdekű vagy a nagyvasút peremkerületi állomásai mellett kell kialakítani.

A - Londonban, Stockholmban már bevált - elektronikus behajtásidíj-rendszer bevezetése az egyetlen lehetséges út a jövőben más európai nagyvárosok előtt is - véli Hegyi Gyula, aki szerint "egyes városokban (például Budapesten) gyakorlati okokból a hídpénz-rendszer szolgálhatja ugyanezt a célt, egy lényegesen olcsóbb és egyszerűbb rendszerben, miután a legtöbb gépkocsi naponta legalább kétszer áthalad valamelyik hídon". A kötelező sebességkorlátozás is csökkenti a balesetek számát, és mérsékli a lég- és zajszennyezettséget is.

A jelentés szerint "a megengedett sebességet 30 és 50 kilométer/óra között kellene meghatározni a helyi viszonyoktól és szokásoktól függően". A jelentéshez Gurmai Zita (MSZP) is írásos hozzászólást nyújtott be. Ebben aláhúzta, hogy a várostervezés és fejlesztés környezetbarát modelljeinek kidolgozása integrált megközelítést igényel, s a fenntartható fejlődés támogatása mellett hozzájárul a városlakók egészségi állapotának a javításához is. Ugyancsak tárgyalta az EP a légszennyezéssel kapcsolatos jelentést.

Ebben a vitában felszólalt Olajos Péter (MDF) is, aki arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ennek csökkentésére szolgáló szabályozásnak biztosítani kell a végrehajtását is. "Jobb megoldást kell találnunk a kerékpárosok által kényszerűségből hordott kínai álarcoknál" - hangoztatta a néppárti képviselő. Hegyi Gyula - akinek Dimasz biztos külön gratulált felszólalásában - a vita után az MTI-nek elmondta: az EP várhatóan elfogadja jelentését, inkább az a kérdés, módosításokkal gyengítik-e azt.

Elsősorban a német kereszténydemokraták szerint ugyanis Brüsszelnek csupán ajánlásokat kellene kidolgozni, és azt helyi szinten - tartományokban, városokban - kell szabályokká alakítani. Ez elsősorban a német szövetségi kormány és tartományok közti feladatmegosztást tükrözi - vélte a magyar képviselő, jelezve, hogy nem ért egyet a javaslattal.

"Amikor az uniós polgárok életéről van szó, több százezer ember hal meg évente a környezetszennyezés miatt, cselekedni kell" - szögezte le. Hozzátette: a környezetvédelmi célú uniós támogatások mellé követelmények is kellenek. (MTI)