Konvergenciaprogram: Mi van a számok mögött?

Az Európai Bizottság kedden elfogadta, a korábban kiegészítésre visszautalt magyar konvergenciaprogramot.

Joaqín Almunia pénzügyi biztos a döntést kommentálva üdvözölte, hogy többszöri célmulasztás után a programban most reális, konkrét intézkedések szerepelnek, de jelezte, hogy még komoly kockázatok és kihívások állnak az ország előtt a program megvalósításához.

Az eurót használó országok gazdaságaihoz történő felzárkózás pályáját és az euróövezetbe való belépés ütemezését felvázoló konvergenciaprogramot - a többi új taggal megegyezően - Magyarországnak először 2004-ben kellett benyújtania az EU Bizottságának.

Az uniós gyakorlatban mind az eróövezet targországainak, mind az eurót bevezetni készülő államoknak évente be kell adniuk egy átfogó jelentést gazdaságuk helyzetéről. Ezt az "összefoglalót" a már eurót használó országok esetében stabilitási jelentésnek, az euróövezetbe készülő államok esetében konvergenciaprogramnak nevezik.

A konvergenciaprogramban az adott államnak tételesen fel kell sorolnia milyen lépésekben, mikor teljesíti az ország az euró bevezetésének alapfeltételéül szolgáló maastrichti kritériumokat.

A konvergenciaprogramról az EU Bizottsága véleményt mond, de a végső "ítéletet" az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az ECOFIN mondja ki.

A programot Magyarország 2004 után 2005 decemberében aktualizálta, ám Brüsszel a dokumentum átdolgozására szólította fel a kormányt, mert az abban szereplő célszámokat a bizottság és az EU gazdasági és pénzügyminiszterei nem találták hitelesnek. Az EU az év elején a program értékelésekor azt kérte, hogy a kormány egészítse ki a dokumentumot konkrét és szerkezeti jellegű intézkedésekkel, a program költségvetési stratégiájának részletezésével.

A program aktualizált változatának előkészítésekor a kormány ezúttal - 2006 nyarán - az unió illetékes hatóságaival is egyeztetéseket folytatott.
A 2004-es program még azzal számolt, hogy Magyarország 2007-2008-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat, s így 2009-2010-ben lehet az euróövezet tagja.
Annak érdekében, hogy a korábbiakhoz hasonló statisztikai elszámolási viták ne terheljék a dokumentum elfogadását, több változtatást is végrehajtott a kormány a decemberi konvergenciaprogramon.

Így a most tárgyalt dokumentumban a költségvetésen belül szerepel a Gripen vadászgépek elszámolása, az autópálya-építések költsége, ugyanakkor nem tartalmazza a nyugdíjkorrekciót.

Az elszámolás módosítása növelte a GDP arányos államháztartási hiányt, amely a legújabb változat szerint az idei 10,1 százalékról jövőre 6,8, 2008-ra 4,3, 2009-re pedig 3,2 százalékra csökken.

A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a fiskális konszolidáció, s ennek nyomán a belföldi kereslet zsugorodása miatt 2007-2008-ban a korábbi 4-4,5 százalékról 2,2, illetve 2,6 százalékra csökken, majd 2009-2011-között visszatér a korábbi 4,1-4,5 százalékos ütemhez.

A GDP-arányos bruttó államadósság az idei 68,5 százalékról jövőre 71,3 százalékra nő, 2008-ban 72,3 százalék, 2009-ban 70,4 százalék lesz. Az infláció 2007 és 2011 között rendre 6,2, 3,3, 3, 2,5-3 és 2,5-3 százalék lesz. MTI Eco