Kovács befenyít: Bajban az adóelkerülők

Pénzkimenekítés. Hongkongra, Szingapúrra és akár Makaóra is kiterjesztené Kovács László adóügyi biztos azt az uniós irányelvet, amely az EU-állampolgárok külföldön elhelyezett megtakarításainak adóztatását írja elő. Kovács azért vonná be az ázsiai pénzügyi központokat az európai adózóbarát országokat – mint például Svájc és Luxemburg – már lefedő uniós irányelv hatálya alá, mert mind több jel utal arra, hogy az európaiak távoli adóparadicsomokba menekítik a pénzüket. Kovács javaslatát a 25 tagállam adószakértői tegnap vitatták meg. A biztos azt reméli, hogy a tagállamok pénzügyminisztereitől az év végére mandátumot kap a Hongkonggal és a Szingapúrral történő tárgyalások megkezdésére.
Mint ismert: az EU vagyonos polgárai több száz milliárd eurót tartanak külföldi országokban. A tavaly júliusban elfogadott és az adóügyi biztos tervei szerint most módosítandó irányelv értelmében az uniós polgárok offshore megtakarításait kezelő országoknak két lehetőségük van az adó eljuttatására a tagállamoknak: vagy információt cserélnek az adott EU-tagállam adóhatóságaival, vagy – mint a banktitokra szigorúan ügyelő Svájcban – visszatartják az uniós polgárok megtakarításainak egy részét – ez akár 35 százalékra is emelkedhet a jövőben –, és az összeget visszautalják a megtakarítást elhelyező személy országának kincstárába.
A javaslat megtárgyalására azután került sor, hogy kiderült: a pénzüket külföldön elhelyező EU-polgárok az irányelv kiskapuit nagymértékben ki tudják használni megtakarításaik elrejtésére. A direktíva hatálybalépését követő első hat hónap során Svájcban mindössze 100 millió euró adó folyt be az EU-polgárok által elhelyezett tetemes összegek után. A Financial Times információi szerint ugyanezen időszak alatt Luxemburgban kevesebb mint 50 millió eurót, Jersey szigetén 13 milliót, Belgiumban kevesebb mint 10-et, Liechtensteinben pedig csupán 2,5 millió eurót szedtek be a megtakarítások után.
Az irányelvnek az ázsiai pénzügyi központokra történő kiterjesztését azért javasolja Kovács László, mert véleménye szerint az alacsony adóbevételek hátterében az is áll, hogy egyre több EU-polgár Ázsiában helyezi el pénzét. A biztos szóvivője a Financial Timesnak kifejtette: a javaslat lényege, hogy ugyanazon játékszabályok legyenek érvényesek a különböző offshore központok között.
Kovács László munkatársai bíznak abban, hogy az érintett ázsiai országok együttműködnek az EU-val. Szingapúrban viszont attól tartanak, hogy az unió a tervezett EU–Ázsia kereskedelmi egyezmény keretében kívánja megoldani a kérdést. A szingapúri kormány valószínűleg ellenáll majd minden olyan törekvésnek, amely bankszektorának árthatna. Az ország illetékes hatósága pedig leszögezte: túlzók a Szingapúrba beáramló pénzáradatról szóló értesülések. Mindamellett a nagyobb európai bankok az európai ügyfelek számára külön információs részlegeket állítottak fel Szingapúrban. VG

Rejtegetők

Az Európai Bizottságnak nincsenek pontos adatai arról, hogy az uniós polgárok mennyi pénzt menekítenek külföldi adóparadicsomokba. Becslések szerint azonban csak a németek 300-500 milliárd eurót helyeztek el offshore megtakarításokban.