Nincs kegyelem a cégeknek

Nem indulhat állami forrásért a következő időszakban a C. E. P. Közép-Európai Nyomdaipari Zrt., sem a Debreceni Hús az előbbit kétmillió forint munkaügyi bírságra, az utóbbit a munka- és pihenőidő, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok megsértése miatt 1,2 millióra büntették a munkaügyi felügyelők. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) honlapján tegnap reggel 8 óra óta lekérdezhetők azoknak a vállalkozásoknak az adatai, amelyeknek nem rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, így közbeszerzés vagy egyéb pályázat útján két évig nem juthatnak állami megrendeléshez, forráshoz. A hatósági listán szerepel többek között a Magyar Posta és a Magyar Gördülőcsapágy Művek is, amelyeket a szabadság kiadására vonatkozó szabályok megsértése miatt 300, illetve 400 ezer forintra bírságolt az OMMF, sőt a Csányi Pincészet is, amelyre 200 ezer forintot róttak ki a munkabér védelmére vonatkozó jogszabálysértések miatt.

Értetlenül fogadta a közzététel széleskörűségét Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke, mivel az OMMF elnökével való megállapodásuk értelmében csak a feketefoglalkoztató cégek adatai kerülhetnek nyilvánosságra. A rendszer célja nem a megszégyenítés, hanem csakis az illegális munkaadók kiszűrése – hangsúlyozta.

Ha a pályázatokat kiíró szervezetek komolyan veszik a közbeszerzésről és az államháztartásról szóló törvényben leírtakat, akkor nemcsak a bejelentés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatók esnek el a forrásoktól, hanem az előbb felsorolt vállalatok is, mivel az általuk elkövetett vétségek miatt ugyanúgy nem lesznek jogosultak a különböző támogatásokra, mint az illegálisan foglalkoztatók. A lapunk által megkeresett, listán szereplő cégvezetők nem vállalták névvel a véleményüket, de egyetértettek a Kisosz ügyvezető elnökével, miszerint súlyozni kell a jogsértéseket, hogy egyszeri vagy adminisztratív hibát elkövetők ne kerüljenek bele a hatósági nyilvántartásba.

Ha a rend irányába mutat és jogkövető magatartásra ösztönöz egy jogszabályváltozás, az mindenképp helyes – hangsúlyozta lapunknak Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezetője. S bár ezzel Esőssy Zsombor is egyetért, kiemelte: a közzétett adatok alapján a listán szereplők többsége épp olyan kis- és közepes méretű vállalkozás, amelynek szüksége lenne a többletforrásra, például az uniós pénzekre. A Magyar Pályázatkészítő Iroda (MPI) Kft. ügyvezetője szerint a pályázatkiírók már most is szűrik a feketefoglalkoztatókat, és ezek forrásigényeit nem fogadják be, ám kisebb vétség felett legtöbbször szemet hunynak. Ez nem is baj, mert előbb-utóbb elfogynának a pályázók – hangsúlyozta a szakember.

A közbeszerzések területén egyébként fennáll annak a veszélye, hogy ha minden, törvényben leírt munkaügyi jogsértés miatt kizárják a pályázót, akkor előbb-utóbb kiapad az ajánlattevők száma. Ám úgy tűnik, például az építőipari fővállalkozók ügyelnek arra, hogy ne kerüljenek a renitens cégek közé. Míg a listán igen sok építőiparon belül dolgozó egyéni vállalkozó, illetve kkv van, addig a nagyok – Strabag, Hídépítő, Vegyépszer, Balusztrád – nem szerepelnek az OMMF honlapján. A hatóság tájékoztatása szerint az idén az első nyolc hónap alatt több mint 3300 alkalommal róttak ki a felügyelők munkaügyi bírságot az építőipari cégekre, a vendéglátó-ipari vállalkozások közül pedig több mint ezret büntettek pénzbefizetésre.