Nyugdíjrendszer: új irányok

Egyelőre csak a változtatások irányai, céljai mellett kötelezte el magát a kormány nyugdíjügyben, a konkrét intézkedésekre vonatkozó döntésekre év végéig várni kell – ennyi előrehaladásról számolt be Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A kabinet módosítani kívánja egyebek mellett a korhatár előtti nyugdíjba vonulás feltételeit. Az elképzelések szerint a nők számára az előre hozott nyugdíjba vonulási életkor 2009-ben 59 évre emelkedik, 2012-ben pedig további egy évvel lesz magasabb. A férfiak esetében a jelenlegi szabályok értelmében 60-ról 59 évre csökkenne ez az életkor, azonban a kormány szinten akarja tartani a határt. Az új rendszerben a korábbi, illetve későbbi nyugdíjba vonuláshoz kötődő hátrányok, illetve előnyök egyensúlyba kerülnek.
Változtatnának a kereső tevékenység melletti nyugdíj feltételein is. Európai példa nyomán csak akkor járna a nyugdíj, ha az illető inaktív, vagyis a nyugdíjkorhatárt betöltött magánszemély munkavégzés mellett nem kapna nyugdíjat. Igaz, az érintett a keresete után fizeti a nyugdíjjárulékot, és így cserébe többletnyugdíjra számíthat.
Egyes foglalkozási csoportok (honvédség, fegyveres, rend- és katasztrófavédelmi szervek, művészek stb.) nyugdíjazását a fokozatosság jegyében alakítanák át, azzal a megkötéssel, hogy akiknek legalább 20 éves szolgálati idejük van, azok továbbra is a mai feltételek mellett mehessenek nyugdíjba.
Ennél lényegesen szélesebb kört, a vonatkozó jogszabály hatálybalépését követően minden újonnan nyugdíjba vonulót érint az ellátás kiszámítási módjának módosítása. A jövőben egyrészt a valorizációban az utolsó három év keresetét is figyelembe veszik, vagyis a mostani helyzettel szemben a nyugdíjazás évét megelőző három év keresetét is korrigálják az inflációval. Másrészt pedig a nettósítási szabály is megváltozna: jelenleg a nettó kereset egyéni járulékokkal növelt összegét számítják be a nyugdíj összegének kalkulációjakor, ám az új rendszerben csak a nettó kereset képezné az ellátás alapját.
Kiss Péter elmondása szerint rendszer jellegű átalakítást jelent a rokkantnyugdíjazás átszabása rehabilitációs rendszerré. Részben uniós pénzek felhasználásával több intézmény közreműködésével a megmaradt munkaképesség fejlesztésére alapozódna az új rendszer, az abban részt vevő munkáltatók pedig támogatáshoz juthatnának. Azt reméli a kormány ettől az intézkedéstől, hogy a ma mintegy 450 ezres körből és az újonnan „rokkanttá” válókból két-három év alatt közel 100 ezren térhetnek vissza a munkaerőpiacra.
A tárcavezető a nyugdíjindexálás és a nyugdíjkorhatár emelése kapcsán kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg nincs napirenden a változtatás, ám a decemberig elkészítendő szakértői anyagok foglalkozhatnak a kérdésekkel. BR