Rosszabb is jöhetett volna
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Noha a WTC és közvetlen környéke a világ legfontosabb és legtőkeerősebb pénzügyi és pénzpiaci vállalkozásai közül soknak szolgált székhelyéül, s a Dow Jones ipari átlagindex azonnal hét százalékot zuhant az egyhetes szünet után újra kinyitó New York-i tőzsdén (a következő egy hét alatt pedig további hét százalékot), a pénzpiacok nem omlottak össze. Ez elsősorban a Fed agresszív kamatcsökkentéseinek volt köszönhető: az egynapos bankközi kamatláb célértékét 3,5 százalékról 2003 elejére több lépésben történelmi mélypontra, 1 százalékra vitte le. Ezzel – és Bush elnök nagy adócsökkentéseivel – sikerült újra feltámasztani az amerikaiak fogyasztási kedvét, s visszaállítani az USA gazdaságát a tartós növekedési pályára. A kezdeti sokk mérsékléséhez pedig az a napi 10 milliárd dollárosra becsült pótlólagos likviditás volt nélkülözhetetlen, amelyet a Fed a tragédiát követő időszakban piacra vitt az árfolyamesések megakadályozása érdekében.
Noha a terrortámadások által New York városának közvetlenül okozott károk mértékét százmilliárd dollárra becsülték (ez egyenlő egy teljes évnyi magyar GDP-vel), a metropolis nem veszített súlyából a pénzvilágon belül. Az egyéb ágazatok közül a légitársaságok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket – sokan jó darabig nem mertek repülőre ülni –, de 2005-re már meghaladta az utasszám a 2001-est. Az olajárakra kifejezetten jó hatással voltak a terrorakciók (egy hordó brent 30 dollárról 20-ra esett), de csak rövid ideig. 2003-ban a jegyzésár már elérte a 35 dollárt, azóta pedig újból megkétszereződött az élénk világgazdasági növekedés által generált többletkereslet hatására.
Rövid ideig tartott egy másik hatás is: az USA nyitása a multilateralizmus irányába. Washington nemzetközi gazdaságdiplomáciájának középpontjába szeptember 11-ét követően az került, hogy a gazdasági fejlődés eredményeit, a szabad kereskedelem hasznait a szegény országokkal is meg kell osztani. Emiatt indították el a kereskedelmi liberalizációs tárgyalások kudarcba fulladt millenniumi fordulója után a dohai fordulót, s emiatt ígérte meg az Egyesült Államok, hogy megduplázza a fejlődő országoknak adott segélyeit. A dohai fordulót azonban mára felfüggesztették, mert az agrártermékeknél sem az EU, sem az USA nem volt hajlandó érdemi piacnyitásra. Az utóbbi kezdeményezés pedig azért maradt jórészt csak ígéret, mert a fejlődő országok zöme nem volt hajlandó a segélyek folyósítása elé támasztott számos feltétel teljesítésére.
Megvalósulni látszik viszont egy másik jóslat: a terrorizmus valóban a 21. század egyik legmeghatározóbb világpolitikai tényezője lett. Szeptember 11. ugyan egyszeri akció maradt, de azóta számos, csupán egy nagyságrenddel kisebb, ám igen véres akcióra került sor. Az amerikai kormányzat külpolitikai céljait öt évvel a gépeltérítések után is a terror elleni harc jelszavával igyekszik megvalósítani. Mint Bush elnök a napokban ismét kijelentette: ma Irakban húzódik a terror elleni harc fő frontja. VG
Csúszhat a légiutas-egyezmény
Eredménytelenül ért véget pénteken a légiutasok adatainak kiadásáról kötendő transzatlanti megállapodást célzó tárgyalások első fordulója az EU és az USA között. A korábbi egyezményt az Európai Bíróság eljárásjogi hiányosságok miatt semmisítette meg. Az új megállapodást szeptember 30-ig kellene tető alá hozni, de erre kevés az esély.Az Európai Parlament azt követeli, hogy csak eseti kérésre adják meg a gyanúsnak tartott légiutasok adatait, ne automatikusan mindenkiét. Az Európai Bizottság a rövid határidő miatt átmeneti egyezményt javasol.
Az Európai Parlament azt követeli, hogy csak eseti kérésre adják meg a gyanúsnak tartott légiutasok adatait, ne automatikusan mindenkiét. Az Európai Bizottság a rövid határidő miatt átmeneti egyezményt javasol.-->
