Vita a bújtatott reklámokról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az Európai Bizottság eredeti javaslata kiterjesztené az előírások hatókörét a nem lineáris (digitális) televíziózásra, és szabályozná az úgynevezett termékelhelyezést, más néven bújtatott reklám használatát a műsorokban. Ezzel kapcsolatban továbbra is vitatott, milyen műsorokra vonatkozzon a termékelhelyezésről szóló szabály: a sportközvetítésekkel kapcsolatban általános az egyetértés, míg a kulturális műsorok és filmek esetében megoszlanak a vélemények. Ezenfelül köteleznék a nagyobb érdeklődésre számot tartó események (pl. sportrendezvények) kizárólagos közvetítési jogát megszerzett társaságokat, hogy egy 90 másodperces összefoglaló erejéig más műsorszóróknak is biztosítsanak hozzáférést. A hagyományos (lineáris) televíziózásnál a korábbi napi korlátozások helyett – a vallási műsorok kivételével – 35 percenkénti reklámmegszakítást engedélyezne a beadvány.
Ruth Hieronymi néppárti jelentéstevő az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest a termékelhelyezés esetén megelégedne azzal, ha a műsor elején, végén és közben 20 percenként felirat utalna a bújtatott reklámokra. A lineáris adásnál ugyanakkor 30 percesre csökkentenék a két reklám közötti minimális műsoridőt. Az EP néppárti frakciója pontosítaná a lineáris és nem lineáris (digitális) szolgáltatások meghatározását. Ezt azért tartanák fontosnak, mert az utóbbi műsorszerkezetben a néző szabadsága sokkal nagyobb a programok kiválasztásában, s ez a hirdetések szabályozhatóságát is befolyásolja.
Hegyi Gyula módosító indítványa a termékelhelyezésre vonatkozóan ugyanakkor azt javasolja, hogy a bújtatott reklámot jelző felirat az árucikk minden egyes feltűnésénél jelenjen meg. Ez áthidaló megoldást jelenthetne a néppárti elképzelés és azok véleménye között, akik a teljes műsoridőben a képernyőn hagynák a szöveget. A reklámbeszúrások 30 percre puhítása viszont elfogadhatatlan – tolmácsolta lapunknak a szocialista frakció álláspontját a képviselő.
Hegyi finomítana a kötelező európai produkciós kvótát előíró, 1998-ban elfogadott szabályozáson is, úgy, hogy belevenné a nem hazai, de uniós országokból származó műsorokat is. Ez a kisebb tagállamok produkciós kivitelének lehet kedvező, hiszen egy nagy állam képes akár a teljes uniós „nagyobbik részt” saját gyártású műsorokkal kitölteni. Ezenfelül fontos általános szempontnak nevezte az EP-s honatya a közszolgálati televíziózás versenyképességének megőrzését a digitális műsorszolgáltatás miatt megváltozott technikai környezetben.
A termékelhelyezés engedélyezése mellett foglalt állást Málnay B. Levente, a Viva Tv vezérigazgatója és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke is, aki szerint a termékelhelyezés a modern kori reklámozás olyan formája, amelynek a térhódítása Európában is elkerülhetetlen. Hasonló álláspontot képvisel Fischer András, az MTV üzleti és termékfejlesztési igazgatója is, aki szerint a digitális televíziózás világában a termékelhelyezés jelentősége növekszik, mivel az új technológiák lehetővé teszik a reklámblokkok átugrását. Az igazgató úgy véli: műsor közben nem lenne szerencsés kiírni, hogy itt és most éppen reklám van, inkább – a korhatár jelzéséhez hasonlóan – az elején kellene egy felhívás. Hozzátette: reméli, hogy a termékelhelyezést a közszolgálati tévécsatornáknak is engedélyezik, máskülönben a digitális korszakban nemigen lesz lehetőségük reklámárbevétel megszerzésére.
A termékelhelyezés engedélyezése mellett száll síkra az MTM-SBS Televízió Zrt. (Tv 2) is. A lapunknak eljuttatott, Kereszty Gábor vezérigazgató álláspontját tükröző közlemény szerint a liberalizálás mindenki számára előnyös lenne: a reklámok jelzésével megszűnhetnének a zavaró kitakarások, a hirdetők új eszközhöz, a műsorszolgáltatók és -készítők pedig többletforrásokhoz jutnának, amelyekkel javíthatnának a saját készítésű programok arányán. A szakértők megjegyzik: az új médiatörvény-tervezet engedélyezi ugyan a termékelhelyezést, de megfoghatatlan az a kikötés, amely szerint egyetlen műsorban sem szerepelhet indokolatlan mértékben. Az MTM-SBS az ügyben már felszólalt – többek között – a Kereskedelmi Televíziók Európai Szervezetében és a Televíziók Kereskedőházainak Szervezetében is.
Jövedelmező reklámpiac
Tavaly a termékelhelyezésekből a médiának világszerte körülbelül 2,21 milliárd dollár bevétele származott – derül ki a PQ Media piackutató felméréséből. A cég szerint ez az összeg 2010-re – mindenekelőtt a tévésorozatoknak, a sportközvetítéseknek és a valóságshow-knak köszönhetően – a 7,6 milliárdot is elérheti.A product placement legnagyobb piaca az egyesült államokbeli, amelynek mérete tavaly 1,5 milliárd dollár volt; ennek közel kétharmadát a televíziók érték el.
A product placement legnagyobb piaca az egyesült államokbeli, amelynek mérete tavaly 1,5 milliárd dollár volt; ennek közel kétharmadát a televíziók érték el.
-->
