Ma már a friss gyümölcs és zöldség hódít a piacon
A modernizálásra azért is szükség van, mert az ágazatnak megújuló áruszerkezettel, éles piaci versenyben kell helytállni. Az adottságok kihasználásával a 3-3,5 millió tonnás éves zöldség-gyümölcs mennyiség a mainál jóval nagyobb kereskedelmi forgalmi értéket képviselhet az agrárpiacon. Emellett Magyarország az unió új zöldség-gyümölcs logisztikai centrumává válhat. Az agrártárca még dolgozik a támogatások részletein.
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megítélése szerint a kertészet a 2007–2013 közötti új vidékfejlesztési koncepció első és második tengelyéből kaphat uniós támogatásokat. A forrásokat többek között a technológia háttér innovációjára-fejlesztésére, a kereskedelem megszervezésére, az öntözésre, a minőségjavításra, a marketingre és a környezetbarát termelésre kellene fordítani.
A szakértők szerint fontos szempont, hogy a feldolgozott és friss kertészeti termékek korábban tapasztalt, 60-40 százalékos aránya egyre inkább a friss termékek felé tolódik el. A zöldségtermesztésben az új igények kielégítése érdekében olyan korszerűsítésekre van szükség, amelyekkel csökkenthető a szabadföldi gazdálkodás kockázata. A fejlesztéseknek arra kell irányulniuk, hogy a mintegy 3,5 ezer hektáros mai fedett (fóliás) terület megkétszereződjön. Emellett mérsékelni kell az áprilistól októberig tartó hideghajtatásos fóliás termelés szezonális hatásait is. Ezt azzal lehetne elérni, ha a gazdálkodók az eddigieknél több termálenergiát használnának fel.
Az elképzelések megvalósításához hét év alatt mintegy 100 milliárd forintra lenne szükség, ennek 50 százalékát vissza nem térítendő támogatásból, a másik felét hitelből és saját forrásból fedeznék a termelők. Mivel a hazai társfinanszírozási kötelezettség 25 százalékos, a magyar költségvetést csak 12-13 milliárd forintnyi kiadás terhelné a hétéves ciklusban. A gazdálkodók ugyanakkor a beruházások révén évi 120-150 milliárd forint biztos bevételhez juthatnának.
A gyümölcstermelés legfontosabb feladata, hogy a fajtaszerkezet a bel- és exportpiaci igényekhez igazodjon – derül ki a szakmai koncepcióból. Ezért olyan ültetvény-korszerűsítési intézkedések kellenének, amelyek – elsősorban az alma- és a meggyterületeken – kivágási programot is tartalmaznának. A frisspiaci árukínálat növelése elengedhetetlenné teszi a csomagolási rendszerek fejlesztését is. Emellett az eredményesebb értékesítés integrált és környezetbarát termesztéstechnológiákat is megkövetelne.
Bár a feldolgozott termékek részaránya csökken, szakértők szerint szükség lenne egy államilag támogatott, kedvezményes forgóeszközalapra a mára jórészt elavult feldolgozók fejlesztéséhez. Egyes üzemeket célszerű lenne termelői tulajdonba adni. A változtatásoknak arra kellene irányulni, hogy versenyképesebb konzerv-, hűtő- és szárítóipar jöjjön létre. A cégek stabilabb működése hozzájárulhatna ahhoz is, hogy a gazdálkodók megfelelő mennyiségű ipari alapanyaggal lássák el a feldolgozókat, versenyképes árakon. Ma ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy az ipar a nyersanyagok jelentős részét külföldről szerzi be.
Több visszatérítést
A kertészet versenyképességének növeléséhez – a vidékfejlesztési intézkedéseken túl – szükség lenne arra, hogy a termelők a mainál több jövedéki adót igényelhessenek vissza a felhasznált gázolaj, földgáz után. A termálenergia népszerűsítéséhez csökkenteni kellene az úgynevezett visszasajtolási kötelezettséget és a járadékfizetési terheket. Alternatív megoldásként mérlegelni kellene a biogáz-felhasználási lehetőségeket is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.