Éves szabadság korlátozva

Nagy vita várható a mai Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. A kormányoldal ma mutatja be a munkaadói érdekképviseleteknek és a szakszervezeteknek a munka törvénykönyvének több ponton való módosítását. Ez többek között a szabadságok kiadásának a módját is megváltoztatja.
A mai szabályok szerint az éves szabadságot esedékességének évében kell kiadni, ám a munkaadó kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződésben foglaltak alapján akár december 31-éig adhatja ki. Ám az Alkotmánybíróság (AB) tavaly decemberben ezt alkotmányellenesnek minősítette, és módosításra kötelezte a jogalkotót. Az új szabályzónak legkésőbb április elsejéig életbe is kell lépnie. Az AB szerint a pihenéshez való jog korlátozása nem alkotmányellenes, de definiálni kell, mit jelent a fontos gazdasági érdek, és meg kell határozni az átvihető szabadságmennyiséget, és azt, meddig adható ez ki. A munkaügyi tárca azt javasolja a mai OÉT-ülésen, hogy az alapszabadság háromnegyedét kötelező legyen kiadni a tárgyévben, s csak a fennmaradó legyen átvihető a következőre. Magyarországon sok a szabadnapok száma. Míg az alapszabadság mértéke (20 nap) megfelel az uniós átlagnak, az életkor előrehaladtával drasztikusan megnő a mennyisége.
A tervezet szerint „a cég működési körébe tartozó, nem tervezhető ok” jelenti a fontos gazdasági érdeket, illetve „a munkaszervezéstől független, a munkáltatót jelentősen érintő körülmény” minősül majd annak. Úgy tudjuk, a mai OÉT-ülésen a munkaadói oldal több tagja javasolja, hogy a tárca ne a kollektív szerződés meglététől függően szabályozza a szabadság kiadását, hisz ez akár az ötfős cégeket is érinti. Felmerül az a munkaadói javaslat is, hogy ha a dolgozó átvisz szabadságot a következő évre, azt – a munkavállaló kérésére – készpénzzel meg lehessen váltani, vagy szintén az ő kérésére a második fél évben is ki lehessen adni.
Az a törvénymódosítás is vitát gerjeszt, amely kötelezné a munkaadókat, hogy ha a havi fizetést a dolgozó átutalással kapja, akkor ennek, illetve az egyszeri felvételnek a költségét a foglalkoztató állja. A tervezet szerint a dolgozó és a munkaadója költségátalányban is megállapodhat. KI

„Nálunk európai viszonylatban is sok az életkor alapján járó szabadság, a munkaszüneti nap és a pótszabadság. A teljes munkaidőalapot kellene felülvizsgálni. Nincs kultúrája a szabadságtervezésnek, így sokszor decemberben szembesül a munkaadó és a munkavállaló azzal, mennyi a ki nem vett szabadság. A szabadságot törvényileg szabályozva, de rugalmasan kell kiadni. A VOSZ támogatja, hogy a dolgozó kérésére tovább halmozható legyen a szabadság, illetve készpénzben megváltható legyen.”

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke

„1998-ban mi fordultunk az AB-hez. Kompromiszszumos megoldás az érdekünk, s az, hogy az éves szabadság egy része átvihető legyen a következő évre. Ám legyen meghatározva, milyen mértékű az átvihető szabadság, és meddig kell kiadnia azt a cégnek. Az a verzió szimpatikus, miszerint a szabadság kétharmadát az adott évben kötelező kiadni, s a fennmaradó vihető át. A korábbi törvényi szabályozás mérvadó lehet, vagyis a tárgyévet követő március 31-ig lehessen felhasználni a megmaradt pihenőidőt.”

„Nálunk európai viszonylatban is sok az életkor alapján járó szabadság, a munkaszüneti nap és a pótszabadság. A teljes munkaidőalapot kellene felülvizsgálni. Nincs kultúrája a szabadságtervezésnek, így sokszor decemberben szembesül a munkaadó és a munkavállaló azzal, mennyi a ki nem vett szabadság. A szabadságot törvényileg szabályozva, de rugalmasan kell kiadni. A VOSZ támogatja, hogy a dolgozó kérésére tovább halmozható legyen a szabadság, illetve készpénzben megváltható legyen.”

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke

„1998-ban mi fordultunk az AB-hez. Kompromiszszumos megoldás az érdekünk, s az, hogy az éves szabadság egy része átvihető legyen a következő évre. Ám legyen meghatározva, milyen mértékű az átvihető szabadság, és meddig kell kiadnia azt a cégnek. Az a verzió szimpatikus, miszerint a szabadság kétharmadát az adott évben kötelező kiadni, s a fennmaradó vihető át. A korábbi törvényi szabályozás mérvadó lehet, vagyis a tárgyévet követő március 31-ig lehessen felhasználni a megmaradt pihenőidőt.” -->