A munkanélküliségi ráta az előző hónapok 7,5 százalékáról 7,3 százalékra csökkent a március–májusi időszakban. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai nem utalnak tartós foglalkoztatásnövekedésre: 2005-ben és 2006-ban is az ideihez hasonló mértékben, mintegy 15 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az év ugyanezen szakaszában. Ez azt is jelenti, hogy nehéz alátámasztani a gazdaság fehéredésére vonatkozó kormányzati állításokat: a munkanélküliségi ráta csökkenése szezonális hatásoknak köszönhető, ezért várhatóan csupán átmeneti lesz.
A stagnáló mutatók feltehetőleg romlanak szeptemberben, a közszféra leépítésének újabb szakaszában. A kormányzat konszolidációs erőfeszítéseinek sikere viszont új munkahelyeket teremthet a piaci szereplők bizalmának erősödése révén. Az év egészére az Ecostat hétfőn publikált előrejelzése is a tavalyihoz hasonló, 7,5 százalékos munkanélküliségi rátával számol.
Nemzetközi összehasonlításban sem túl biztató a magyar munkaerő-piaci helyzet. Az Európai Unióban a konjunktúra hatására a szezonálisan igazított munkanélküliségi ráta a tavaly áprilisi 8 százalékról jelentősen, 7,2-re csökkent. Különösen a 2004-ben csatlakozott országoknál – elsősorban Lengyelországban, Litvániában, Szlovéniában és Szlovákiában – volt érezhető a munkanélküliségi ráta javulása. Ráadásul az Eurostat más módszerrel dolgozik, mint a KSH, és kimutatása alapján a magyar foglalkoztatottság tavaly április óta nem stagnált, hanem 7,3 százalékról 8,2-re romlott, és ez uniós szinten a legrosszabb adat. Ez azt jelenti, hogy Magyarország távolodik az eurózóna 7,2 százalékos átlagától. MZs