Velünk marad az iparűzési adó

A döntés önmagában nem, az indoklás azonban némileg meglepetést okozott – így értékelik adótanácsadók az Európai Bíróság tegnapi döntését, miszerint a helyi iparűzési adó (hipa) összeegyeztethető a közösségi joggal. A hipa jogszerűségét firtató eljárásokat magyar társaságok kezdeményezték, mivel úgy ítélték meg, hogy az iparűzési adó olyan hozzáadott érték adó (héa) típusú teher, amelynek bevezetését és fenntartását az EU nem engedi meg. A közösségi szabályozás szerint egy adónem azonban csak akkor minősül héának, ha általánosan vonatkozik olyan ügyletekre, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képezik, összege arányos a termékek, illetve a szolgáltatások árával, a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában kivetik, és az adó a végső fogyasztót terheli. Az EB tegnap úgy ítélte meg, hogy az iparűzési adó esetében nem teljesül az a feltétel, miszerint az adó mértéke arányos a vételárral, a hipa ugyanis adott időszak árbevételére vonatkozik. Nem igaz a hipára az sem, hogy minden adóalany teljes egészében a végső fogyasztóra háríthatja az adó összegét – határozott a közösségi jogi fórum.

Szakemberek – diplomatikus megfogalmazásban – a joggyakorlat fejlődését olvassák ki a bíróság tegnapi ítéletéből, az ugyanis bizonyos tekintetben korábbi EB-döntésekkel is szembemegy. Ilyen többek között a 90-es évek elején egy dán adó ügyében hozott ítélet. Az összesen mintegy 800 eljárást kezdeményező társaságok tehát kénytelenek lesznek visszavonni az adó viszszatérítésének reményében indított kereseteket, azok pedig, akik nullaforintnyi hipáról nyilatkoztak, minden bizonnyal korrigálják korábbi bevallásukat.

Ami a döntés esetleges átpolitizáltságát illeti, Gombkötő Bálint, a KPMG vezető adótanácsadója szerint ezek minden alapot nélkülöznek, mivel az EB a jelen ügyben érintett összegnél jóval nagyobb pénzügyi kihatással járó esetben is döntött már az adózó javára. Abban ugyanakkor egyetértenek a szakértők, hogy az iparűzési adó kevéssé hatékony, a jövedelmi viszonyokat figyelmen kívül hagyó és a magyar cégek versenyképességét visszafogó adónem, amely ugyancsak megérett az újragondolásra. És bár a magyar kormány számára igencsak jól jön az EB-döntés, különösen most, amikor a hipa adóalapjára kívánják 2008-tól építeni az erőforrás-fejlesztési hozzájárulást, idővel mindenképpen terítékre kerülhet az iparűzési adó kivezetése.

Oszkó Péter, A Deloitte elnök-vezérigazgatója: E döntésével az EB roppant szélesen, megengedően értelmezte a közösségi jogszabályokat. A tegnapi ítélet a tagállamok számára lényegében azt engedélyezi, hogy az áfa mellett bármilyen típusú forgalmi adót bevezessenek vagy fenntartsanak. Tegnap egy hosszú és bonyolult jogvita végére került pont, amelyben még a szakértők, sőt, az Európai Bizottság is többször módosította véleményét. A legésszerűbb magatartás az volt, ha egy cég úgy indított eljárást az adónem ellen, hogy eközben bevallotta és be is fizette a hipát.

Kovács László, Az unió adó- és vámügyi biztosa: Az Európai Bíróság tegnapi döntése jó hír az önkormányzatok számára, mert mintegy 400 milliárd forintos bevételük származik a hipából, és jó hír a központi költségvetésnek is, mert elmarasztalás esetén ekkora összeget kellett volna átcsoportosítani a kieső önkormányzati bevétel pótlására. Az ítélet ugyanakkor rossz hír a vállalkozásoknak, amelyek versenyképességük javulását remélték az iparűzési adó eltörlésétől, tudomásom szerint azonban terítékre kerülhet a hipa más adókkal történő kiváltása vagy mértékének módosítása.

Veres János, Pénzügyminiszter: A sokak által vitatott iparűzési adóval kapcsolatosan az európai bírósági döntés világossá tette, hogy a magyarországi gyakorlat megfelel a közösségi szabályoknak, így nincs azonnali kényszer az adónem módosítására – közölte a pénzügyi tárca vezetője az MTI kérdésére. Hozzátette: a jövőre hatályba lépő adómódosítások a magyarországi adózás egyszerűsítését és egységesítését szolgálják, átfogó adóreformra azonban csak 2009-ben kerülhet sor. A kisadók összevonásának kérdésében további egyeztetések várhatók.

Lomnici Zoltán, A Legfelsőbb Bíróság elnöke: Mintegy 80 perben 1000 milliárd forintnyi összeget érint az EB tegnapi döntése, és az ügyek perköltsége eléri a 100 millió forintot. Az EB-hez a Legfelsőbb Bíróság egyik pénzügyi tanácsának eljáró bírójaként jómagam fordultam, hogy döntse el, vajon megfelel-e a magyarországi helyi iparűzési adó az európai közösségi jognak – idézte fel az előzményeket Lomnici Zoltán az MTI kérdésére. Hozzátette: ezek után mind a LB-n, mind a Zala Megyei Bíróságon lefolytatják a pereket, bár a döntések most már előre borítékolhatók.

Oszkó Péter, A Deloitte elnök-vezérigazgatója: E döntésével az EB roppant szélesen, megengedően értelmezte a közösségi jogszabályokat. A tegnapi ítélet a tagállamok számára lényegében azt engedélyezi, hogy az áfa mellett bármilyen típusú forgalmi adót bevezessenek vagy fenntartsanak. Tegnap egy hosszú és bonyolult jogvita végére került pont, amelyben még a szakértők, sőt, az Európai Bizottság is többször módosította véleményét. A legésszerűbb magatartás az volt, ha egy cég úgy indított eljárást az adónem ellen, hogy eközben bevallotta és be is fizette a hipát.

Kovács László, Az unió adó- és vámügyi biztosa: Az Európai Bíróság tegnapi döntése jó hír az önkormányzatok számára, mert mintegy 400 milliárd forintos bevételük származik a hipából, és jó hír a központi költségvetésnek is, mert elmarasztalás esetén ekkora összeget kellett volna átcsoportosítani a kieső önkormányzati bevétel pótlására. Az ítélet ugyanakkor rossz hír a vállalkozásoknak, amelyek versenyképességük javulását remélték az iparűzési adó eltörlésétől, tudomásom szerint azonban terítékre kerülhet a hipa más adókkal történő kiváltása vagy mértékének módosítása.

Veres János, Pénzügyminiszter: A sokak által vitatott iparűzési adóval kapcsolatosan az európai bírósági döntés világossá tette, hogy a magyarországi gyakorlat megfelel a közösségi szabályoknak, így nincs azonnali kényszer az adónem módosítására – közölte a pénzügyi tárca vezetője az MTI kérdésére. Hozzátette: a jövőre hatályba lépő adómódosítások a magyarországi adózás egyszerűsítését és egységesítését szolgálják, átfogó adóreformra azonban csak 2009-ben kerülhet sor. A kisadók összevonásának kérdésében további egyeztetések várhatók.

Lomnici Zoltán, A Legfelsőbb Bíróság elnöke: Mintegy 80 perben 1000 milliárd forintnyi összeget érint az EB tegnapi döntése, és az ügyek perköltsége eléri a 100 millió forintot. Az EB-hez a Legfelsőbb Bíróság egyik pénzügyi tanácsának eljáró bírójaként jómagam fordultam, hogy döntse el, vajon megfelel-e a magyarországi helyi iparűzési adó az európai közösségi jognak – idézte fel az előzményeket Lomnici Zoltán az MTI kérdésére. Hozzátette: ezek után mind a LB-n, mind a Zala Megyei Bíróságon lefolytatják a pereket, bár a döntések most már előre borítékolhatók.-->