Hová lettek a magyar dolgozók? Sürgősen ki kellene alakítani a migrációs stratégiát

Ésszerű és hatékony migrációs stratégia nélkül azonban egyre kevésbé leszünk célpont a külföldi dolgozók számára, és a brain drain, vagyis az agyelszívás folyamata is fokozódik. Hogy már most megcsappant Magyarország vonzóképessége, jól bizonyítja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikája. Ebből kiderül: 2007 első kilenc hónapjában a kiadott munkavállalási engedélyek, bejegyzett regisztrálások és zöldkártya-igazolások együttesen még a 43 ezret sem érték el, ez negyedével kevesebb, mint 2006 azonos időszakában volt. Többek között ez ösztönözte a munkaügyi tárca döntését, miszerint 2008 januárjától korlátozások nélkül megnyitjuk munkaerőpiacunkat a Romániából érkező felső-, közép-, alapfokú végzettséggel és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők előtt. Keleti szomszédunk uniós csatlakozásával ugyanis csaknem egyharmadával kevesebb román állampolgárságú munkavállaló jött hozzánk az idén, emellett csökkent az Ukrajnából, Szlovákiából érkezők száma is. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a körülbelül 230 ezer külföldön dolgozó szlovák állampolgár egytizede talált foglalkoztatóra hazánkban.