Mitől függ a jövő évi fizetésünk?

Jövőre hatszázalékos bérfejlesztést terveznek a hazai német cégek, ez némileg elmarad az idén végrehajtott 8,2 százalékos emeléstől. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint azonban a vállalatok hajlamosak arra, hogy kisebb-nagyobb mértékben alábecsüljék a bérköltségek következő évi alakulását: az előző két felmérésben megadott növekedési rátánál két-két százalékponttal magasabb lett a tényleges bérfejlesztés.

Az, hogy egy-egy felső vezető vagy munkás fizetése mekkora és hogyan alakul, a tanulmány szerint számos tényező együttes függvénye.

Az egyik legfontosabb természetesen a vállalati hierarchiában elért szint: miközben az ügyvezetők teljes éves jövedelme átlagosan 22,5 millió forint, addig a vezető beosztású munkavállalók 9,7 millió forintban részesülnek, a magasan képzett szakemberek jövedelme pedig 4,4 millió. Átlagon felüli javadalmazást kapnak például a kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársak, a kontrolling szakemberek, a mérnökök és a technikusok. Egy munkás átlagosan 2,16 millió forintos éves keresetet visz haza.

Elsősorban a magasabb beosztású alkalmazottak esetében a jutalmazás nagymértékben függ a vállalat méretétől. A tízmilliárd forint feletti árbevételűeknél a vezetők akár a dupláját is megkeresik, mint az 500 millió forint alatti forgalmú társaságoknál dolgozó kollégáik. A fizikai munkások jövedelmét viszont alig befolyásolja a cég nagysága. Hasonló összefüggés mutatkozik a vállalat nyereségességét illetően is: az (saját bevallásuk szerint) átlagon felüli jövedelmezőségű vállalatok 40–100 százalékkal fizetnek többet a vezetőiknek, mint a jövedelmezőségi átlagtól inkább elmaradó vállalatok. Ennek egyik oka, hogy egyre nő a teljesítményfüggő bérelemek szerepe. A vezetők háromnegyede, a képesített szakemberek mintegy 60 és a fizikai munkások 70 százaléka jövedelmének egy részét eredményfüggő szempontok alapján kapja meg, az így szerzett jövedelem az öszszesnek mintegy 20 százalékát teszi ki.

Két másik adat is alátámasztja, hogy a cégek az egyéni teljesítőképességet helyezik előtérbe a jutalmazásnál: miközben a képzettség döntően befolyásolja a bérszintet – a főiskolai vagy egyetemi végzettségű foglalkoztatottak akár 100 százalékkal is többet keresnek a felsőfokú végzettség nélkülieknél –, addig az adott vállalatnál töltött szolgálati idő szinte egyáltalán nem tükröződik a fizetésekben.

A nők változatlanul csak csekély arányban vannak jelen vezető beosztásokban. A múlt évhez viszonyítva ez alig változott szinte bármely beosztásban, így az ügyvezetők között még ma is csupán minden tizedik nő. Egyes munkakörökben viszont rendkívül erős a jelenlétük, így például a személyügyi vezetők háromnegyede és a pénzügyi/kontrolling vezetők kétharmada hölgy. A női képesített szakemberek és vezető beosztású munkavállalók azonban még mindig mintegy 15-20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik.

Az egyéni kereseti lehetőségek szempontjából az sem közömbös, hogy hol működik a vállalat. A legmagasabb béreket a fővárosban és Nyugat-Magyarországon fizetik, miközben Budapest vonzáskörzetében és Dél-Magyarországon érezhetően alacsonyabb a jövedelmek szintje. Közép- és kelet-európai összehasonlításban viszont a magyar alkalmazottak jól keresnek, hasonló bérszintet érnek el, mint a cseh dolgozók. KR

Részletesen bemutatja 26 pozíció jutalmazásának szintjét és összetevőit, az ügyvezetőtől a jogi osztályvezetőn át a fizikai munkásig.

Részletesen bemutatja 26 pozíció jutalmazásának szintjét és összetevőit, az ügyvezetőtől a jogi osztályvezetőn át a fizikai munkásig. Béralakulás Forrás: a DUIHK bérezési tanulmánya 2007/2008

(éves változás, százalék)

Felmérés A német válla- A bruttó

éve latoknál mért keresetek

béremelés emelkedése*

2003 11,3 12,0

2004 10,7 6,0

2005 11,3 8,8

2006 7,4 8,2

2007 8,2 8,2**

* Országos átlag a KSH szerint. ** Prognózis.-->