Nehéz átültetni a gyakorlatba az elméletet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A keresleti oldalhoz köthető inflációs hatásokat a kibocsátási résen keresztül ragadja meg a legtöbb közgazdasági modell. Ha visszaesik a kereslet, a potenciális ütemtől elmaradóan bővül egy gazdaság (negatívvá válik a kibocsátási rés), akkor szabad kapacitások alakulnak ki, ezek fékezik az ár- és béremeléseket, amíg a gazdaság újra el nem éri a tel-jes kapacitáskihasználtságot. Az egyensúlyhoz, a potenciális kibocsátási szinthez való visszatérést az alacsonyabb inputköltségek segítik elő, lehetővé téve a termékek árainak csökkentését vagy kisebb ütemű emelését. Így az élénkülő kereslet a volumen, a termelés bővüléséhez vezet.
Ám a gyakorlatba való átültetés során jelentős a bizonytalanság. A fő nehézséget a potenciális növekedés mérése jelenti, erre két alternatíva merül fel. Idősoros technikákat lehet alkalmazni. Ekkor a hosszú távú trend tekinthető a potenciális növekedési ütemnek, és az ettől való eltérés adja meg a kibocsátási rést. Ám a trend becslése igen érzékeny az utolsó periódusban megfigyelt értékekre, azaz a jelenlegi alacsony növekedési ütemek a trendet is szignifikánsan csökkentik.
Másik lehetőség a termelési függvényből kiindulva közgazdasági változókkal, a termelési tényezőkkel megmagyarázni a potenciális növekedési ütemet. Az is gyakori, hogy nem a teljes GDP-ből indulnak ki, hanem a belföldi inflációs folyamatok szempontjából legfontosabb komponensből, a fogyasztási résből.
Több megközelítésben
1. A szimultán makrogazdasági modell (NEM) esetében egy korábbi becslés a kiindulási pont: a termelési tényezők bővülése és a technológiai fejlődés alapján 3,5–4 százalék között van a potenciális növekedési ütem. Így az előrejelzési horizonton végig negatív a kibocsátási rés.2. Az utóbbi évek jobbára kedvezőtlen folyamatai – visszafogott beruházások, a technológiai fejlődés lassulása – alapján készített újabb becslések szerint nem zárható ki, hogy 3 százalék közelébe lassult a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme. Ekkor a negatív kibocsátási rés sem nyílik ki annyira, mint nagyobb bővülés esetén.
3. Költségoldali inflációs előrejelzési rendszerükben pedig a fogyasztási rést használó Hodrick–Prescott filterrel becsülik a trendet. Ez fokozatosan záruló fogyasztási rést jelez előre, így 2009-ben már csökken a dezinflációs hatása.
2. Az utóbbi évek jobbára kedvezőtlen folyamatai – visszafogott beruházások, a technológiai fejlődés lassulása – alapján készített újabb becslések szerint nem zárható ki, hogy 3 százalék közelébe lassult a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme. Ekkor a negatív kibocsátási rés sem nyílik ki annyira, mint nagyobb bővülés esetén.
3. Költségoldali inflációs előrejelzési rendszerükben pedig a fogyasztási rést használó Hodrick–Prescott filterrel becsülik a trendet. Ez fokozatosan záruló fogyasztási rést jelez előre, így 2009-ben már csökken a dezinflációs hatása.-->
