BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nyugdíjbomba: kátyúban vannak az ellátórendszerek

Az EU-tagállamok közül talán Görögországban tapasztalható a leghevesebb tiltakozás a demográfiai trendek miatt szükségessé vált, s egyre több kormány által napirendre is tűzött nyugdíjreformok ellen. A szakszervezetek a hetek óta tartó kisebb-nagyobb akciók után mára általános sztrájkot hirdettek, tiltakozásként a konzervatív miniszterelnök, Kosztasz Karamanlisz november végén ismertetett tervei ellen. Ennek lényege, hogy nyolc nagyobb és tíz kisebb egységbe vonnák össze a jelenleg működő 155 nyugdíjpénztárat, amelyeket szakértők szerint reform nélkül másfél évtizeden belül teljes csőd fenyeget. Az összevonás hatékonyabb működést tenne lehetővé. Ezen túlmenően – és éppen ez váltotta ki a szakszervezetek, az ellenzék, sőt a csekély parlamenti többségű kormánypárti képviselők egy részének a tiltakozását – a munkavállalókat későbbi nyugdíjba vonulásra ösztönöznék, és szigorítanák a rokkantak, illetve egyes fizikai dolgozók ellátásának a feltételeit.
Az EU legtöbb tagállama a Görögországéhoz hasonló helyzetű: a nyugdíjrendszer átalakítása Magyarországon is évek óta napirenden van. A demográfiai folyamatok mellett a fő gondot nálunk az okozza, hogy az átlagos nyugdíjazási életkor meg sem közelíti a hivatalos öregségi korhatárt. Így nem a korhatár emelése a legégetőbb feladat, hanem a nyugdíjazáskor elért életkor kitolása. Ennek érdekében a kormány 2007. április 1-jével bevezette, hogy a nyugdíj melletti keresőtevékenység után is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot. A jövő év elején pedig hatályba lép az a szigorítás, miszerint a korhatár előtt nyugdíjba vonulók csak akkor szerezhetnek a minimálbérnél nagyobb jövedelmet, ha szüneteltetik az időskori járandóság folyósítását.
Szintén a tényleges korhatár emelését célozza az előre hozott nyugdíjazással kapcsolatos szabályok szigorítása: ezek között szerepel a minimális életkor és a szükséges szolgálati idő emelése, valamint a korhatár előtt passzívvá válók esetében „büntetőpontok” bevezetése. A kormány eredetileg már 2009-től lefaragta volna az előre hozott nyugdíjak értékét – 10 százalékot bőven meghaladó csökkenéssel –, ám ez végül csak 2013-tól válik valósággá. Az azonban, aki korhatár előtt kezdeményezi nyugállományba vételét, 2013-ig is számíthat arra, hogy a „normális” nyugdíjnál alacsonyabb lesz a járandósága. A fő célkitűzés annak a megakadályozása, hogy a nyugdíjkiadások finanszírozhatatlan mértékűvé nőjenek a következő években. A kormány számítása szerint a nettó állami nyugdíjkiadások a GDP arányában a 2005-ös 10,7-ről 2010-re 11, 2050-re pedig 13,3 százalékra nőnek.
Franciaországban az utóbbi időben rendszeressé váltak a Nicolas Sarkozy elnök közalkalmazotti nyugdíjreformterve elleni tiltakozó akciók. A a tanárok, közlekedési dolgozók és más állami alkalmazottak a mostani 37,5 helyett csak 40 év szolgálati idő után lennének jogosultak a teljes összegű ellátásra.
A legtöbb országban persze nem csak a közalkalmazottakat érintik a szigorítások. Olaszországban 2013-ig fokozatosan 57-ről 61 évre emelnék a korhatárt. A cseh parlamentben várhatóan az év végéig születik alku arról a javaslatról, amelynek értelmében 65 évre nőne a nyugdíjkorhatár, és 25 helyett 35 éves szolgálati idő kellene az ellátáshoz.
A Mercer minap közzétett elemzése egyébként a világ minden részéről hoz példákat a nyugdíjkorhatár emelését vagy éppen a magánbiztosítások szerepének növelését tartalmazó nyugdíjreformokra. Giles Archibald, a tanácsadó cég nyugdíjügyekkel foglalkozó vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami nyugellátás feltételeinek a romlásával párhuzamosan egyre több vállalat igyekszik vonzó nyugdíjbiztosításokkal magához csalogatni a tehetséges menedzsereket és más szakembereket.




Korhatár-emelési tervek

Forrás: VG

(részben elfogadott, részben javasolt lépések)

Ausztria: 2024–33 között 60-ról 65 évre emelik a nők nyugdíjkorhatárát

Belgium: 2009-től egy évvel, 65 évre emelkedik a nők nyugdíjkorhatára

Csehország: 2013-ra 65 éves korhatár elérése a cél

Dánia: 2024–27 között 65-ről 67 évre nő a nyugdíjkorhatár

Magyarország: 2009-re az előre hozott nyugdíj alsó határa 59 év lesz, ezt 2013-ra 60-ra tervezik felemelni

Németország: 2012–29 között a nőknél és a férfiaknál egyaránt két évvel, 67-re emelkedik a korhatár

Olaszország: a mostani 57-ről 2013-ig 61 évre nő a nyugdíjkorhatár


(részben elfogadott, részben javasolt lépések)

Ausztria: 2024–33 között 60-ról 65 évre emelik a nők nyugdíjkorhatárát

Belgium: 2009-től egy évvel, 65 évre emelkedik a nők nyugdíjkorhatára

Csehország: 2013-ra 65 éves korhatár elérése a cél

Dánia: 2024–27 között 65-ről 67 évre nő a nyugdíjkorhatár

Magyarország: 2009-re az előre hozott nyugdíj alsó határa 59 év lesz, ezt 2013-ra 60-ra tervezik felemelni

Németország: 2012–29 között a nőknél és a férfiaknál egyaránt két évvel, 67-re emelkedik a korhatár

Olaszország: a mostani 57-ről 2013-ig 61 évre nő a nyugdíjkorhatár

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek