Pengeélen a 2009-es szlovák euróátvétel

Ha a csatlakozás valamennyi kritériumát teljesíti is Szlovákia, akkor is csak 50 százalékos esélye van arra, hogy a jövő év elején átállhasson az euróra, mert az ügyben politikai döntés fog születni – véli Sergej Kozlík, az Európai Parlament egyik szlovák tagja. A kissé maliciózus megjegyzést az indokolja, hogy az Európai Bizottság és az EKB illetékesei között szemmel láthatóan sokan vannak, akik túl korainak tartják a 2009. január 1-jei átvételt. És nem is minden alap nélkül.

Északi szomszédunkban az eurózónával megvalósított reálkonvergencia még nem érte el azt a szintet, mint az új tagállamok közül eddig csatlakozott Szlovénia, Málta és Ciprus esetében. A szlovák konjunktúraciklusok még nem teljesen hangolódtak össze az eurózóna ciklusaival, és az ország munkaerőpiaca is rendkívül rugalmatlan, így félő, hogy a csatlakozás utáni esetleges külső sokkokat egyáltalán nem tudja majd levezetni.

További gond, hogy a korona jelenlegi központi paritása nem lehet a végső átváltási árfolyam. A szlovák valutát tavaly egyszer már felértékelték, és az elemzők zöme úgy véli, erre még az idei első fél évben ismét sort kell keríteni, mert a fizetőeszköz hoszszú ideje a sáv erős oldalának közepén mozog. Az átváltási árfolyam azonban nem lehet meszsze a piaci egyensúlyitól, mert az addicionális inflációs nyomást okozna. A felértékelés nem jelenti ugyan az euróbevezetés árfolyam-kritériumának meghiúsulását, de a piacok arra számítanak, hogy csak akkor kerül rá sor, amikor már végleg eldőlt, lesz-e jövő januári átvétel északi szomszédunknál. Könnyen lehet, hogy ez csak májusban, az Európai Bizottság és az EKB értékelésének a közzétételekor derül ki – vagy esetleg még később, az uniós pénzügyminiszterek júniusi tanácsülésén (Ecofin), hiszen ott kell a formális döntést meghozni.

A legnagyobb gond azonban az, hogy kérdéses, fenntartható módon teljesíti-e Szlovákia az inflációs kritériumot. Ján Pociatek pénzügyminiszter szerint igen; ő kedden is arról győzködte kollégáit az Ecofinen, hogy az alacsony áremelkedési ütem a belépést követően sem gyorsul fel. Azt a jelenlegi viszonylag gyors nyugat-európai inflációs környezetben senki sem vonja kétségbe, hogy májusban Szlovákia megfelel majd a csatlakozás inflációs feltételének. Brüsszel úgy becsüli, északi szomszédunk drágulási üteme 2–2,5 százalék között lesz akkor, a referenciaérték pedig aligha kerül 3 százalék alá. A nagy kérdés az, hogy a bizottság és az EKB fenntarthatónak ítéli-e ezt.

Az előjelek e téren vegyesek. Valószínűleg sokakat elgondolkoztat Brüsszelben és Frankfurtban is, hogy az eurót tavaly bevezetett Szlovéniában a várakozások ellenére jelentősen felgyorsult az infláció. Délnyugati szomszédunknál decemberben éves szinten már 5,7 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése, és ez jóval magasabb, mint amenynyi a világpiaci kőolaj- és élelmiszerárak növekedése alapján indokolható lenne. Informálisan a rossz szlovén példát jó néhányan intő jelnek tekintik. Sokan emlékeztetnek Litvánia esetére is. A balti ország 2007-es euróbevezetési kérelmét 2006 tavaszán az Európai Bizottság, majd az Ecofin is elutasította, és nem is elsősorban azért, mert a litván infláció akkor minimális mértékben (0,04 százalékponttal) gyorsabb volt a referenciaértéknél, hanem főleg azért, mert jól látszott: a ráta nem lesz fenntartható. Ez egyébként azóta igazolódott is; jelenleg a litván áremelkedési ütem 8 százalék feletti.

Hivatalosan nem része a csatlakozási kritériumoknak az egy főre jutó GDP nagysága. Tény viszont, hogy 2009-es belépése esetén Szlovákia lenne az eurózóna legszegényebb tagja, és ez sokak szemében a gyors csatlakozás elleni érv, hiszen a reálkonvergencia alacsony fokát mutatja. Az egy főre jutó GDP 2006-ban az országban az EU-átlag 64 százaléka volt csupán. Az idén csatlakozott Ciprus 92, Málta 77, a tavaly belépett Szlovénia 88 százalékon áll. Igaz, északi szomszédunknak jó esélye van arra, hogy három-négy éven belül utolérje az eurózóna mostani legszegényebb tagját, az EU-átlag 75 százalékán álló Portugáliát. (Összehasonlításként: az Eurostat szerint Magyarország az uniós átlag 65 százalékánál tartott 2006-ban.) UGy

Pavol Hrusovsky, az ellenzéki kereszténydemokrata párt vezetője szerint északi szomszédunk számára jobb lenne, ha egy későbbi időpontban történne meg az átállás, mert túlságosan alacsony a reálkonvergencia szintje, és a szabad munkaerő-áramlásnak is korlátai vannak. Az egységes piac betetőzését jelentő euróbevezetésre ezért leghamarabb a korlátok teljes megszűnésekor, 2011-ben lenne célszerű sort keríteni. Dusan Caplovic EU-miniszter szerint viszont a katasztrófához vezető utat jelentheti, ha most kezdődik el a vita a céldátumról.

A kereszténydemokraták 2004–05-ben a kormánykoalíció részét alkották, s akkor született döntés a 2009-es céldátumról. Miért nem akkor tiltakoztak ez ellen? – tette fel a kérdést Caplovic.

Pavol Hrusovsky, az ellenzéki kereszténydemokrata párt vezetője szerint északi szomszédunk számára jobb lenne, ha egy későbbi időpontban történne meg az átállás, mert túlságosan alacsony a reálkonvergencia szintje, és a szabad munkaerő-áramlásnak is korlátai vannak. Az egységes piac betetőzését jelentő euróbevezetésre ezért leghamarabb a korlátok teljes megszűnésekor, 2011-ben lenne célszerű sort keríteni. Dusan Caplovic EU-miniszter szerint viszont a katasztrófához vezető utat jelentheti, ha most kezdődik el a vita a céldátumról.

A kereszténydemokraták 2004–05-ben a kormánykoalíció részét alkották, s akkor született döntés a 2009-es céldátumról. Miért nem akkor tiltakoztak ez ellen? – tette fel a kérdést Caplovic.-->