BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A város régiós vezető szerepre tör

Azért dolgozunk, hogy néhány éven belül Kecskemét gazdaságilag innovatív, iparát megújító, a kvalifikált munkaerőre és az információs technológiára építkező modern szolgáltató város legyen – nyilatkozta lapunknak Zombor Gábor polgármeste

A városvezetés grandiózus célokat tűzött ki maga elé az elmúlt egy-két évben, Kecskemétet az ország legfejlettebb, legvonzóbb települései között szeretnék látni. Mennyire megalapozottak ezek az elképzelések?

A közelmúltban több szakértői anyag született. 2002-ben elkészült a településfejlesztési koncepció, 2006-ban pedig a 2007–2013-ra vonatkozó gazdasági programunk, amelyet tavaly aktualizáltunk, s erre épül az integrált városfejlesztési stratégiánk. A szakértői anyagok azt mutatják, komoly fejlődési pályára állíthatjuk a várost, ha keményen dolgozunk és jól kihasználjuk a lehetőségeinket. Célunk, hogy Kecskemét gazdaságilag innovatív, iparát megújító, a kvalifikált munkaerőre és az információs technológiára támaszkodó modern város legyen. De emellett az Alföld, illetve a régiónk centrumává is szeretnénk válni.


S mit szól ehhez Szeged, Dél-Alföld központja?

Valóban Szeged a régió közigazgatási központja és népesebb város is, mint Kecskemét, de mi gazdasági, pénzügyi szempontból már megelőztük, elég ha csupán a nagyvállalataink számát, illetve a befolyt adó összegét nézzük. Letelepültek nálunk vagy eleve innen indultak olyan ismert és jól működő cégek, mint a Knorr-Bremse, a DDK, a KÉSZ, az Univer.


A városvezetés milyen fejlesztési irányokat tűzött ki?

A versenyképes gazdaság megteremtése kiemelt feladat, ezért mindent megteszünk, hogy további cégek telepedjenek le nálunk, köztük sok olyan, amelyek beszállítói lehetnek a már régóta itt működőnek. Jó hír például, hogy a közeljövőben a holland autóalkatrész-üzem, a Bosal is telephelyet nyit. S miután Kecskemét térbeli elhelyezkedése rendkívül kedvező – Budapest kevesebb mint egy óra alatt érhető el autópályán, és a vasúti közlekedés is jónak mondható –, logisztikai szerepünket tovább növeljük. Emellett nem feledkezünk meg a szellemi életről sem. Városunk oktatása, kulturális élete – gondoljunk csak a felsőoktatási intézményeinkre, rangos középiskoláinkra, az országosan is a legjobbak között jegyzett színházunkra, a múzeumainkra – már most is pezsgő, ám szeretnénk, ha még jobban kiszolgálnák az itt élők igényeit.


Nincs olyan település, térség, amely ne szeretné növelni a náluk letelepedő és prosperáló cégek számát. Milyen konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében?

Az elmúlt évben az országban egyedülálló helyiiparűzésiadó-rendeletet fogadtunk el. A tavalyi két százalékról – évenként 0,1 százalékponttal mérsékelve – 2011-re 1,6-re csökkentjük a mértékét. Remélem, hogy ez nagyon vonzó perspektívát jelent a cégek számára, ugyanakkor a város is jól jár, hiszen bár egyenként kicsit kevesebbet, de több vállalkozástól szedünk be pénzt, így a végösszeg is magasabb lesz. Jelenleg egyébként hatmilliárd forint a hipabevételünk.


Ehhez – feltételezem – bővíteni kell az ipari parkot.

Igen. A Déli Iparterületen már ma is számottevő ipari létesítmények működnek, ennek bővülésével jön létre az új ipari park. Jelenleg a tizenegy cég – járműipari szolgáltatással öt, élelmiszer-ipari termeléssel, raktározással három, környezetvédelmi szolgáltatással kettő, elektronikai termékek gyártásával egy foglalkozik – 720 embernek ad munkát. A mostani 27 hektáros terület további 83-mal bővíthető. Ez utóbbi még magántulajdonban van, de az önkormányzatunk – amellett, hogy vásárol is – segítséget ad a leendő beruházónak, hogy a területet megvehesse, megfelelően kialakíthassa, illetve az engedélyek megszerzésében is közreműködünk.


Hogyan állnak a költségvetési munkával?

Az utolsó fázisban tartunk az előkészületekkel, 28-án fogadja el a képviselő-testület. A főöszszeg 30 milliárd forint lesz, s a működésben annak ellenére meg tudjuk őrizni az egyensúlyt, hogy a tavalyinál egymilliárd forinttal kevesebb központi normatív támogatást kapunk. A fejlesztésben viszont 1,7 milliárd forintos hiánnyal számolunk. Ez az egyik oka, hogy az idén hétmilliárdos kötvénykibocsátásra készülünk, a másik pedig az, hogy ebből finanszírozzuk az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt.


Milyen uniós pályázatokon indulnak?

A kidolgozott programjainkkal mind az ágazati, mind a regionális kiírásokon jó eséllyel vehetünk részt, ehhez persze az kell, hogy a városfejlesztési elképzeléseinket érthető módon, számításokkal pontosan alátámasztva fektessük írásba. Már eddig is sok saját és brüsszeli forrást költöttünk infrastrukturális beruházásokra, ezek közül a csatornázás volt a legjelentősebb, amely 12 milliárd forintba került. Emellett közmű- és úthálózat-fejlesztésre fordítunk nagyobb összegeket, a közeljövőben pedig kiemelt figyelmet fordítunk az idegenforgalmi célú beruházásokra. Bár Kecskeméten sok turista megfordul, csak rövid ideig maradnak nálunk, ezért olyan fejlesztéseket hajtunk végre, olyan programokat szervezünk, hogy huzamosabb ideig a városban tartózkodjanak. Van egy fürdőnk, de nem elég attraktív, így uszodával, termálvizes medencékkel szeretnénk bővíteni, s növeljük a szállodakapacitást is. Együttműködünk a megyei önkormányzattal, amely 7-8 milliárdos beruházást hajt végre a kórházban, és a főiskola is jelentős fejlesztés előtt áll.


Elképzeléseik között az is szerepel, hogy magát a városi környezetet szeretnék tudatosan és igényesen fejleszteni. Ez mit jelent a gyakorlatban?

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a kecskemétiek ne csak egyszerű lakhelyükként tekintsenek a városra, hanem úgy érezzék, ide, ebbe a közösségbe tartoznak, s jól is érezzék itt magukat. Sokat teszünk azért, hogy megőrizzük és fejlesszük az épített környezet értékeit. Többek között szigorú és következetes általános rendezési tervet és helyi szabályozást dolgozunk ki, hogy megmaradjon a város egységes arculata, s érdekeltté tesszük a lakóinkat abban, hogy rendben tartsák házukat, lakásukat. Továbbá növeljük a zöld felületeket, tisztán tartjuk köztereinket, s még sok egyebet csinálunk, hogy a helybeliek és az idelátogatók azt lássák, ez egy tiszta, rendezett, ápolt és kulturált város.

Zombor Gábor

1964. március 12-én született Kecskeméten. 1989-ben a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen általános orvosi diplomát szerzett. A kiskunfélegyházi kórházban kezdett dolgozni, öt évig Kunbaján volt körzeti orvos.

1995 és 1996 között az MSD Kft.-nél volt tudományos munkatárs.

1996-tól 1999-ig a bajai polgármesteri hivatal egészségügyi referenseként dolgozott. Ez idő alatt jogi másoddiplomát szerzett Pécsett.

1999-ben az OEP-hez került, 2000 márciusától 2006. július 1-jéig a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója volt.

2003-ban közgazdasági másoddiplomát szerzett.

A 2006. évi országgyűlési választásokon a Bács-Kiskun megyei területi listán szerzett mandátumot, 2006 októberétől Kecskemét polgármestere.

Nős, négy gyermek édesapja.

1995 és 1996 között az MSD Kft.-nél volt tudományos munkatárs.

1996-tól 1999-ig a bajai polgármesteri hivatal egészségügyi referenseként dolgozott. Ez idő alatt jogi másoddiplomát szerzett Pécsett.

1999-ben az OEP-hez került, 2000 márciusától 2006. július 1-jéig a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója volt.

2003-ban közgazdasági másoddiplomát szerzett.

A 2006. évi országgyűlési választásokon a Bács-Kiskun megyei területi listán szerzett mandátumot, 2006 októberétől Kecskemét polgármestere.

Nős, négy gyermek édesapja.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek