Az egyik ilyen terv szerint a gyest az eddigi három helyett – választhatóan – két év alatt fizetnék ki. Így valójában nem járna kevesebb pénz, csupán pénzügytechnikai változás történne. Ma még nem tudni azonban, hogy ez az elem egy a munkára ösztönzést szolgáló nagyobb kormányzati csomag lesz-e, s azt sem, hogy ha igen, ősszel bekerül-e a parlament elé.

A miniszterelnök nyilatkozatai mindenesetre arra mutatnak, hogy a kabinet változtatni kíván a hazai szociális rendszeren a munkára ösztönzés jelszavával. Az egyik célcsoport a fiatal, szakképzett, gyermeket vállaló nőké. A kormányzati tájékoztatás szerint az EU-ban ma Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermeket nevelő, fiatal foglalkoztatott nők aránya. A gyermekes anyák sokáig maradnak otthon, ezzel a munkaerőpiacra való visszatérésük esélye csökken, s nem szerzik meg az elengedhetetlen képzettséget és tapasztalatot sem. A kabinet szakértői szerint a mai helyzet kialakulásában nem kis szerepe van a gyermeknevelési – nem éppen munkára ösztönző – támogatások rendszerének. Az idén egyébként gyedre 82, gyesre 62 milliárdot, a három és több gyermekes szülőknek a legkisebb gyermek nyolcéves koráig járó gyetre 16 milliárd forintot költ a költségvetés; a módosítások mellett a kormány meg kívánja őrizni a kiadások színvonalát.

A kelet-közép-európai országokkal összehasonlítva nem, a nyugat-európaiak többségéhez képest azonban feltűnően hosszú az az időszak, ameddig Magyarországon támogatásban részesülnek a kisgyermekeket nevelő szülők. A szülést megelőző és az azt követő hónapokban minden európai országban pótolja a társadalombiztosítás a kismamák kieső jövedelmét, illetve egyes helyeken (például Németországban) a tb és a munkaadó együttesen állja a számlát. Sok nyugat-európai országban azonban a szülési segély kifutása után a gyerekkel otthon maradó édesanyák vagy apukák nem számíthatnak további támogatásra. Németország és Ausztria ebben a tekintetben még inkább a kelet-európai modellhez áll közelebb.

Több országban is ismernek olyan megoldásokat, amikor a szülők – a folyósítás időtartamától vagy a részidős munkavégzéstől függően – különböző öszszegű támogatások közül választhatnak. Németországban 2007 előtt volt érvényben olyan rendszer, amikor 12 hónapig havi 450 vagy 24 hónapig 300 euró gyereknevelési támogatás között lehetett választani. Franciaországban a második gyerektől kezdve három évig jár 305,17– 530,72 euró közötti összeg, de az az anyuka, aki egyáltalán nem dolgozik a gyereknevelés mellett és 12 havi ellátással is megelégszik, havonta 758,95 euróra számíthat.