A magyar delegáció fontosnak tartja, hogy mielőbb, még 2008-ban megegyezés szülessen a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének kérdésben, és a tagállamok közötti tehermegosztásról folytatott vita ne késleltesse azt az ütemtervet, miszerint 2013-ban megkezdődik az új kibocsátás-csökkentési periódus. Hazánk támogatja azt is, hogy az EU készítsen konkrét forgatókönyvet arra a kezdeményezésére, mely szerint 20%-nál nagyobb mértékben kész csökkenteni a kibocsátásait, amennyiben világméretű megállapodás születik a csökkentésről.
 
Mint ismeretes, az Európai Bizottság 2020-ig legalább 20%-os kibocsátás-csökkentést javasol az EU számára az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Míg Magyarország alapvetően egyetért ezzel és támogatja a célkitűzést, az ülésen más új tagállamokkal együtt azt a korábban felvetetett álláspontját erősítette meg, miszerint a kibocsátás-csökkentési erőfeszítések tagállamok közötti tehermegosztásakor az EU vegye figyelembe a korábban ebben a kérdésben elfogadott méltányosság és szolidaritás elvét. Hazánk álláspontja az, hogy új tagországokra rótt kötelezettségeknél az EU vegye számításba eltérő kiinduló helyzetüket, azaz azt a nyugat-európai tagállamokéhoz képest jelentős kibocsátás-csökkentést is, amellyel ezen országok a rendszerváltás óta már hozzájárultak a klímavédelemhez. Hazánk ugyanakkor kifejezte nyitottságát a fenti szolidaritási elveket megvalósító más megoldásokra is.
 
„Azt szeretnénk, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe mindazokat az eredményeket, amelyeket az új tagállamok 1990 óta értek el a kibocsátás-csökkentésben – hangsúlyozta Oláh Lajos az ülést követően. „Magyarország a rendszerváltás óta már megfizette a kibocsátás-csökkentés árát: új, környezetbarát iparágak és technológiák jöttek létre, továbbá mindennek társadalmi ára is volt: nőtt az infláció és a munkanélküliség, és csökkent a hazai össztermék” – tette hozzá az államtitkár.
 
A környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén a fenti téma mellett megvitatták a szén-dioxid geológiai tárolásának lehetőségeit, a megújuló energiák használatának elősegítését, a bioüzemanyagok fenntartható termelését, az új személygépkocsikra vonatkozószén-dioxid kibocsátási követelmények meghatározását, a genetikailag módosított szervezetek (GMO) engedélyezésére vonatkozó eljárások felülvizsgálatát, valamint a nemzetközi bálnavadászati tilalomról képviselt álláspontot is.