BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Rövidülhetnek a várólisták

Nem utasíthatnák el a jövőben a területen kívülről jövő betegeket azok a kórházak, ahol az országos átlagnál rövidebb a műtéti várakozás ideje – javasolja a szaktárca a Világgazdaság birtokában lévő dokumentumban. Az előterjesztést az egészségügyi kapacitások egy évvel ezelőtti megváltoztatásának tapasztalatai alapján készítette a minisztérium a parlament illetékes bizottságának. A téma időszerűségét adja, hogy az egy évvel ezelőtti kórházkarcsúsítások átfogó korrekciójára júliustól kerülhet sor.

A jelentésből kiderül, hogy például a csípő- és térdprotézisműtétre a múlt év végi 130 naphoz képest ma ugyan csak 105 napot kell várni, ám a térdprotézis-beültetések várakozási ideje 111 napról 137-re nőtt. A legtöbb tervezhető műtétet egy hónapon belül elvégzik.

A várólisták a korábbi hazai gyakorlathoz képest riasztóak, ám megfelelnek az európai átlagnak – áll a jelentésben. A szaktárca hozzáteszi: jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes régiók és kórházak között. Ennek oka lehet a kapacitások korlátozása (az egészségpénztár a finanszírozási szerződésben engedélyezett teljesítmény fölötti gyógykezelésért nem fizet), de az is, hogy bizonyos szakmákban nem a szükségletekre építve határozták meg a teljesítendő műtétek számát. A dokumentum készítői megoldásként a kapacitások korrekcióját is javasolják. Emellett azt is megfontolandónak tartják, hogy a 60 vagy 90 napnál régebben várólistán lévő betegek más kórházban próbáljanak szerencsét, kezelésüket az egészségbiztosítási alap elkülönített keretéből finanszíroznák.

Egy éve az akkori egészségügyi miniszter 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkentette a kórházak aktív ágyszámát, s mintegy 31 százalékkal nőtt a krónikus betegeket fogadó kapacitás. Az akkori 173 fekvőbeteg-intézet közül hatot bezártak, 33 kórházban egy vagy több gyógyítószakmát megszüntettek, 12 kórház pedig tisztán krónikus intézményként működhet tovább.

Ám a változtatások – a regionális egészségügyi tanácsok „bojkottja” miatt – az egészségügyi miniszter döntésén alapultak, így nem tükrözték a tényleges szükségleteket. A kapacitásokról szóló jogszabály azt tette lehetővé, hogy az önkormányzatok egymás között átcsoportosításokról megállapodjanak.

Az úgynevezett súlyponti, kiemelt kórházaknál erre nem volt mód. Tetézi a gondjaikat, hogy amíg egy kisebb intézmény – akár szakemberhiány, akár a teljesítménykorlát miatt – továbbküldheti a beteget, a kiemeltek ezt nem tehetik meg. Ám mivel a teljesítménykorlátozás rájuk is vonatkozik, jelentős adósságállományt halmoztak fel.

Mivel a kórházkarcsúsításokat nem követte a járóbeteg-szakellátás fejlesztése, utóbbi szinten is zavarok keletkeztek. A dokumentum szerint 35 szakmában gyakorta két hónapnál tovább kell várakozni a betegeknek, további 34-ben pedig tíz napot meghaladó az előjegyzési idő. Legnagyobb a gond a pszichiátriai, a reumatológiai rendeléseken.

Székely Tamás jelenlegi tárcavezető tavaly miniszteri biztosként – az orvosi szakma és az intézménytulajdonosok bevonásával – koncepciót készített a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére, erről a múlt héten tárgyalt a kormány. A hamarosan lehívható európai uniós források miatt is sürgető, hogy átfogó ágazati fejlesztési terv készüljön, ez az alap-, a járóbeteg- és a kórházi ellátást komplex módon kezeli.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek