Nem enged a 48-ból az EP

Miután az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási bizottságának tagjai egyértelműen kiálltak a 48 órás munkahét mellett és az ez alóli kivétel (opt-out) ellen, a szakértők drámai összecsapásokra számítanak Londonnal az új munkaidő-direktíva ügyében. „Manchesteri kapitalizmushoz”, a dolgozók embertelen kihasználásához vezetne, ha az EU engedne Nagy-Britannia követelésének, és a 48 órásról indokolt esetben akár 76 órásra növelhető munkahét mellett még az opt-out lehetőségét is biztosítaná London számára – nyilatkozta lapunknak Őry Csaba magyar EP-képviselő.

Elmondta, hogy az Európai Parlament december 16-án tartja a plenáris szavazást második olvasatban a készülő szabályozásról. Addig szerinte fontos lenne közös nevezőre jutni az Európai Bizottság (EB), a Tanács és az EP illetékeseinek, mert különben az új direktíva elfogadása áttolódhat a 2009. júniusi európai parlamenti választásokat követő ciklusba.

Az Európai Bizottság 2005-ben tett javaslatot a változtatásokra. A közösség jelenleg érvényes munkaidő-előírásai 1993 óta vannak érvényben. Annak idején ezek terén kért és kapott kivételes elbánást Nagy-Britannia. Idővel azonban mind több tagállam úgy ítélte meg, hogy Brüsszel kivételez Londonnal, és az opt-out mielőbbi felszámolását követelték. Ugyancsak nyomós érv volt, hogy az opt-out ráadásul ellentmond a közösségi verseny- és esélyegyenlőségi szabályoknak. Az uniós rendszernek „egyenlőséget kell biztosítani mindenkinek”, az eddigi kivételező klauzulát félre kell söpörni – idézte a téma EP-raportőrét, Alejandro Carcast az EUbusiness.

Az EP foglalkoztatási bizottsága 48 órában szabná meg a heti munkaidőt, ezt indokolt esetben maximum 76 órára egyéves időtartamra meg lehetne hosszabbítani a foglalkoztatott egyetértésével. Munkáltatói oldalról a BusinessEurope csoport emiatt máris azzal vádolja az EP-bizottságot, hogy a jelenlegi válságos helyzetben útját állja a munkavállalóknak és a vállalatoknak a kölcsönösen elfogadható megoldások meglelésében. Ekként negatív hatással van Európa versenyképességére egy olyan kritikus időszakban, amikor a kontinens már nem engedhet meg magának további csökkentést a növekedésben és a foglalkoztatásban – hangsúlyozta közleményében a BusinessEurope.

Nagy-Britannia „nagy harcra” kényszerül azért, hogy fenntartsa mentességét a munkaidős szabályok alól – vélik megfigyelők. Az EP-bizottság ülésén Stephen Hughes brit EP-képviselő értésre adta, hogy hazája munkaerőpiaca rugalmasságának megőrzése érdekében nem mond le az uniós kivételes bánásmódról.

A testület minapi ülésén 35:13 arányban végül az opt-out felszámolása mellett döntött. A foglalkoztatási bizottság által javasolt időbeni – 48 és 76 óra közötti – „mozgásszabadság” a versenyképesség igényeihez igazodva megfelelő rugalmasságot biztosít a gazdaság szereplői számára – állítja Őry Csaba, aki az EP néppárti frakciójában a szociális tagozat vezetője. Szavaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy bár frakciójában 60-70 képviselő elkötelezett híve a 48 órás munkahétnek, az Európai Néppártban többen hajlanak a hosszabb munkaidő és az opt-out engedélyezésére.