Kórházak csődközelben

Csőd fenyegeti a 128 hazai kórházat, mivel az előző évi költségvetési bevételükhöz képest 10 százalék a likviditási pozícióvesztésük – ismertették a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) tegnapi rendkívüli közgyűlésén. Azonnali beavatkozás nélkül év végéig az adósságállomány megközelíti az 50 milliárd forintot, ez tragikus az Egészségbiztosítási Alap ez évi 347 milliárdos fekvőbeteg-ellátó kasszájához viszonyítva – mondta lapunknak Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter, a szövetség leendő elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet az áprilisban bevezett új finanszírozási rendszer. E szerint az intézmények a tavalyi teljesítményük 70 százalékát fix összegben megkapják, ám az e fölötti 30 százalékos teljesítések gyógyítási díjtétele a betegforgalomtól függ; minél több beteget látnak el, az annál kevesebb.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai áprilisról extrém teljesítménykiugrásokat mutatnak – állítja Székely Tamás egészségügyi miniszter. Az intézmények harmada a tavalyinál több mint 10 százalékkal nagyobb teljesítmény után nyújtotta be a számlát a biztosítónak, a 15 topteljesítő között van, amelyik 48 százalékkal lépte túl a tavalyi szintet. Ha a biztosító zokszó nélkül fizetne, úgy az egy beteg ellátására jutó lebegő alapdíj csupán 68 ezer forint lenne, ez a tényleges gyógyítási költségek töredéke. Ezért abban egyezett meg a szövetség az egészségügyi tárcával, hogy a múlt évinél tíz százalékkal többet teljesítőknél közös ellenőrzést tartanak, s a jogosulatlan „teljesítménypörgetőknek” nem fizetnek. A miniszter ez utóbbiak arányát öt százalékra teszi, így a tőlük visszatartott összegből kigazdálkodható egy 72 ezer forintos lebegő díj.

A kórházszövetség szerint azonban ilyenről szó sincs, a túllépés oka a valóságos betegforgalom növekedéséből, a betegségek súlyosságából, az új orvostechnológiák befogadásából fakad – jelentette ki Varga Ferenc, az MKSZ jelenlegi elnöke, a siófoki kórház főigazgatója. Golub Iván, a szövetség korábbi elnöke, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója szerint ezért prioritást kell adni az ágazatnak, hiszen a gazdasági válság miatt még nagyobb betegkörrel kell számolni. Ám ha mégsem jutna több költségvetési forrás az egészségügynek, úgy a politikának kell szembesíteni a lakosságot azzal, hogy az eddigi ellátás tovább nem biztosítható – tette hozzá. Meg kell határozni az alapot, s azt is, amiért önrészt kell fizetni. Ez utóbbit, maximum 100 ezer forintot egyébként már most is kérhetnék a kórházak a területükön kívülről jött betegek ellátásáért, ám a lakosság többsége nem fizetőképes – állítja Golub Iván.

A szövetség másik tippje, hogy a gyógyszercégektől beszedett, 30 milliárd forintra tervezett különadó összegét csoportosítsák át a kórházaknak, úgy tűnik, nem lehet megoldás. Székely Tamás szerint ugyanis jelenleg nincs megtakarítás a biztosító gyógyszerkasszájában. Úgy látja egyébként, hogy az új kórház-finanszírozási rendszer önmagában nem generál csődöt. Rövid idő telt csak el a bevezetése óta, így a megváltoztatásával egyelőre nem számolnak. A tárcavezető azt reméli, hogy az intézmények ellenőrzése gátat szab a további teljesítménypörgetőknek. Elmondta: a foglalkoztatás csökkenése miatt már az első négy hónapban 23,5 milliárd forinttal kevesebb járulékbevétel folyt be a várhatónál. Ezt ugyan nem terheli rá az ágazatra a kormány, ám az előirányzottnál több pénzt nem képes adni az egészségügynek – tette hozzá.