Újraindítják a norvég alapot

Jó hír azoknak, akik pályázni szeretnének a Magyarországon is népszerű Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok forrásaira: nem maradtak le semmiről, újraindul a program. Már előrehaladtak a tárgyalások az EU és a donorországok – Norvégia, Liechtenstein, Izland – között, és várhatóan gyorsan lezárulhatnak az új Európai Bizottság őszi megalakulása után.

A tárgyalások jelenlegi szakaszában dől el, hogy a támogatást nyújtó három ország az integráció egységes belső piacának előnyeiért cserében a jövőben mekkora összeggel járul hozzá a gazdasági és szociális különbségek felszámolásához az Európai

Unióban, illetve, hogy melyek azok a tagállamok, amelyek a program forrásaiból részesedhetnek – tájékoztatta lapunkat Mikulás Brigitta, a programot magyar részről menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főigazgatója. Elmondta: a tagállamok szakértőinek részvételével munkacsoport jött létre, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a jövőre vonatkozó eljárási szabályokat kialakítsa, s ebben a munkában az NFÜ képviselője is aktívan részt vesz.

Nem jelentéktelen összegről van szó. Magyarország számára 2004–2009 között csaknem 128 millió euró állt rendelkezésre. Ennek igénybevételére 136 projekt dokumentációját továbbították jóváhagyásra Brüsszelbe, összesen 176,96 millió euró támogatási kérelemmel. Közülük végül 101 fejlesztésnek ítélték a meg a támogatást, 290 euró híján a teljes keret elkelt.

Mikulás Brigitta szerint azért is bizonyult vonzónak a program, mert az európai uniós szabályoktól eltérő rendet követett, lényegesen rugalmasabb feltételeket, nagyobb mozgásteret biztosított a rendelkezésre álló forrás felhasználására. Ennek köszönhetően lényegesen szélesebb volt a támogatható tevékenységek és az elszámolható költségek köre. Ez a rugalmasság ugyanakkor bizonyos esetekben eljárási szempontból hátráltató tényező is volt. A támogatást nyújtó államok képviselői nemegyszer az európai uniós előírásoktól eltérő, saját szabályokat kívántak érvényesíteni, és ez joghézagokhoz vezetett. Ezek kezelése csak az első projektek végrehajtásának megkezdése után indulhatott meg, a donorországok explicit állásfoglalását követően.

Az április végén zárult első programidőszakban a legtöbb nyertes – szám szerint 28 – az önkormányzatok köréből került ki. Jelentős számban pályáztak sikerrel a civilszervezetek (26) és költségvetési szervek (22) is. A fennmaradó részen gazdasági és közhasznú társaságok, közalapítványok és egyházak osztoztak.

A régiók közül Közép-Magyarország vitte el a pálmát, 56 – Budapest 46 – támogatott projekttel. Ezt a kiugró számot azzal magyarázta az NFÜ illetékese, hogy több országos jelentőségű projektet idesoroltak, mert a projektgazda székhelye Budapest, valójában azonban szélesebb körű (tudományos kutatás, egészségügyi megelőző szűrő) programokról van szó. A többi régió közül Dél-Alföld volt a legeredményesebb, 10 nyertes projekttel. Utána következik Közép-Dunántúl 9, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld 8-8 támogatott fejlesztéssel.

A legnagyobb támogatásban részesült projektek között találhatók a Tempus Közalapítvány nemzetközi mobilitási programjai 1, az Országos Vérellátó Szolgálat projektje 2,18, a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa épülettömb felújítása 2,85, a nyíregyházi Partium Tudáscentrum fejlesztése 2,94, a Mátrai Gyógyintézet megújuló energiát felhasználó új fűtési rendszere 2,98, a siklósi vár felújítása ugyancsak 2,98 és Vácrátóton innovatív geotermikus és biomaszsza-bázisú fűtőmű létesítése 3 millió euróval.