A dollár miatt aggódik Kína

Az amerikai–kínai „stratégiai és gazdasági dialógus” ez évi, tegnap kezdődött tárgyalásai során a dollár védelmében várható intézkedéseket kéri számon Peking a washingtoni kormányzaton. A másik oldalon az Egyesült Államok minden eddiginél jobban rá van utalva Kínára azért, hogy szavatolja horribilis összegű, kettős – költségvetési, valamint a folyó fizetési mérlegében meglévő – deficitjének finanszírozhatóságát.

A 2006 óta tartó megbeszélések idei fordulóján a miniszterelnök-helyettes által vezetett kínai delegációt az amerikai pénzügyminiszter és a külügyminiszter fogadja. A tárgyalások első napján Timothy Geithner pénzügyminiszter a belső fogyasztás élénkítésére szólította fel Pekinget.

A tanácskozásnak külön aktualitást adnak azok a kínai – és részben orosz – kezdeményezések, amelyek a dollár tartalékvaluta szerepének helyettesítését célozzák. Peking és Moszkva attól tart, hogy Washington folytatja a destruktív hatású pénzteremtést a kezelhetőség határa felé tartó költségvetési hiányának a finanszírozására. Mint a Bloomberg emlékeztet, az amerikai szövetségi államháztartás deficitje elérheti az 1850 milliárd dolláros szintet a folyó, szeptember végén záruló pénzügyi évben, ez mintegy négyszerese a 2008-ban kimutatottnak.

Az irányzat Kína számára azt a dilemmát veti fel, hogy mit tegyen az idei második negyedévben már 2000 milliárd dollár fölé szökő tartalékaival. Peking félelmei szerint a kolosszális méretű pénzteremtéssel Washington esetleg elinflálja a vele szemben fennálló követeléseket, s ez önmagában is kellő indítékot adott egy alternatív nemzetközi tartalékrendszer és -valuta javaslatának a megfogalmazására. Mint azonban a

Financial Times rámutat, azt kínai kormánykörökben is jól tudják, hogy rövid távon a zöldhasúnak nincs alternatívája, ezért Peking továbbra is kénytelen a kezelésében lévő hatalmas dollártömeget az USA valutájában jegyzett értékpapírokba, zömmel amerikai államkötvényekbe fektetni, és legfeljebb nyilatkozatokban követelhet nagyobb amerikai fiskális fegyelmet, illetve árstabilitást és felelősségteljesebb dollárpolitikát. Érdemi védelmet Kína jelenleg csak attól várhat, hogy a meglévő dollárpozícióinak egy részét külföldön fekteti be, jövőbeni nyersanyagszükségletének a biztosítására. vg

- Kínai árfolyam-politika: a kérdés háttérbe szorult, Amerika visszafogta a jüan felértékeléséhez korábban fűzött követeléseit

- Befektetések: Peking attól tart, hogy Washington nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozza amerikai aktívák megszerzését, az Egyesült Államok kormánya viszont egyes kínai szektorok elzárása miatt aggódik

- Környezet- és éghajlatvédelem: Peking elutasítja mindenféle kibocsátási plafon vállalását, és nem törli el a „tiszta energia” technológiát célzó berendezések vámjait

- Észak-Korea: Peking óvakodik túl szigorú ellenlépésektől

- Kínai árfolyam-politika: a kérdés háttérbe szorult, Amerika visszafogta a jüan felértékeléséhez korábban fűzött követeléseit

- Befektetések: Peking attól tart, hogy Washington nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozza amerikai aktívák megszerzését, az Egyesült Államok kormánya viszont egyes kínai szektorok elzárása miatt aggódik

- Környezet- és éghajlatvédelem: Peking elutasítja mindenféle kibocsátási plafon vállalását, és nem törli el a „tiszta energia” technológiát célzó berendezések vámjait

- Észak-Korea: Peking óvakodik túl szigorú ellenlépésektől-->