Keveset vesznek partnereink

Elvben némi reménysugárral kecsegtethet magyar szempontból az OECD véleménye, mely szerint a G7-országok elmúlt hónapokban tapasztalható külkereskedelmi mélyrepülése valamelyest csökkent áprilisban. Ez a hét országra mint országcsoportra ugyan igaz – ennyiben nem rossz hír a magyar kivitel szempontjából, hiszen külpiacokra kerülő termékeink és szolgáltatásaink 46 százalékát veszi fel ez a hét ország. Ám sajnálatos módon Németországra – ahova a magyar kivitel 26 százaléka kerül – még nem volt jellemző a visszaesés fékeződése. Sőt, az OECD azzal számol, az év negyedik hónapjában Németország importja még tovább zsugorodott.

Habár ilyen konjunktúraromlást teljes egészében ellensúlyozni nem lehet, a hatásokat igyekeznek megfékezni. Mégpedig célzott programokkal – derül ki mindabból, amit Süveges-Szabó László, az ITD Hungary üzletfejlesztésért felelős igazgatója mondott a Világgazdaságnak. Például nagy hangsúlyt fektetnek a beszállítói iparra, ahol a krízis ellenére akadnak lehetőségek. Ugyanis – például az autóiparban is – megfigyelhető az a tendencia, hogy a nagy gyártók egy része visszahozza Európába a termelését és beszállítói megrendeléseit a Távol-Keletről, s általában is azokról a színhelyekről, ahol valamilyen okból már nem gazdaságos a termeltetés. Az ITD azon dolgozik, hogy ezeket a megrendeléseket megszerezze. Ennek érdekében a többi között csődfigyelő rendszert működtetnek, folyamatos kapcsolatot tartanak fel a különféle szakmai szervezetekkel és a nagy márkaneveket képviselő cégekkel. Változást jelent – s ez is a válságra adott egyik válasz –, hogy az egyes országok eseteit egyedien kezelve „kiscsoportos foglalkozásokat” szerveznek a monstre, nagyobb költségigényű programok helyett. Ezeken célzottabban választják ki az adott ágazatot, annak sikeres és potenciálisan sikeres hazai szereplőit, illetve állítják össze a programot. Nemegyszer ezek több helyszínes roadshow-k – mondta Süveges. Természetesen továbbra is szerveznek magyar részvételt nagy vásárokon és árubemutatókon, de ezek mellé igyekeznek mindig célzott partnerkeresést is magában foglaló üzletember-találkozókat összehozni. S törekszenek arra is, hogy minél több vállalati kapcsolatot alakítsanak ki, hiszen minél több csatornán próbálkoznak egy-egy piacra bejutni, annál nagyobb a siker esélye. S végül, de nem utolsósorban az egyes relációk sajátosságait is figyelembe véve promotálnak ágazatokat. Így a messzebb lévő országokban, ahova a termékek szállítása drága, főként a nagy hozzáadott értéket képviselő exportot igyekeznek ösztönözni. Például az Egyesült Államokban az IT, a biotechnológia, a gyógyszer- vagy éppen a filmipar sorolható ide.

Ami az OECD-jelentést illeti: szerzői rámutatnak, nemcsak a G7-országok kereskedelmének visszaesése példa nélküli, hanem az is, hogy a hét legfejlettebb ország export- és importfolyamatai szinkronban vannak egymással. Exportban mind a hét ország két számjegyű zuhanást szenvedett el az idei év első negyedében az előző év hasonló időszakához képest, a hét ország eme mutatójának az átlaga 22,8 százalékos volt. Már tavaly, az utolsó negyedévben visszaesés volt, de jóval kisebb, 8,3 százalékos. Importban – ami a magyar export szempontjából fontos – kisebb volt a zsugorodás, 16,8 százalékra rúgott az idén az első negyedben s 6,5 százalékra a múlt év utolsó három hónapjában.

A magyar export volumene egyébként az idei év első négy hónapjában 22,1 százalékkal maradt el a 2008. első négyhavi kiviteltől. Mindezen körülmények között az egyedüli jónak számító hír az, hogy az egyenleg javul – igaz (s ez már nem annyira örvendetes), amiatt, hogy az import az exportnál gyorsabb ütemben zsugorodik, ezért pedig csak részben a lakossági fogyasztás visszafogottsága a felelős. A gazdasági tárca prognózisa szerint mindenesetre az év vége előtt nemigen lehet számítani arra, hogy a trend megfordul, s ismét növekedésnek indul az export. Igaz, akkor már a nemzetközi konjunktúra némi javulása is segíthet, hiszen az év utolsó hónapjaiban már a bázis is viszonylag alacsony lesz.