Új rendszerű agrártámogatás

A jövő évtől Magyarország is áttér az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerre, az SPS-re – jelentette be a tegnapi kormányülést követő tájékoztatón Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Hozzátette: a kormány erre vonatkozó döntését már ezen a héten továbbítják az Európai Unió illetékes szerveinek.

Amennyiben az Alkotmánybíróság (AB) alapvető kifogásokat fogalmazna meg a bevezetést lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban, akkor Magyarország visszaléphet a most alkalmazott agrártámogatási rendszerbe – hangsúlyozta a miniszter.

Ismét a jelenleg alkalmazott területalapú támogatási rendszer (SAPS) fenntartása mellett szállt síkra tegnapi közleményében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz). A szervezet szerint az SPS bevezetése súlyosan sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét, tekintettel arra, hogy az AB még nem foglalt állást a bevezetést már tavaly elrendelő törvénynyel kapcsolatban indított vizsgálatban. Jakab István Magosz-elnök szerint az átállás az igazságosság elvét is sérti, mivel a támogatások összegét 40 százalékban a korábbi évek tevékenységei alapján számítják ki – vagyis olyan mezőgazdasági tevékenységet is finanszíroznak, amelyet esetleg már nem is folytatnak.

Az SPS bevezetése háttérbe szoríthatja a feketegazdaságot, áttekinthető és folyamatosan ellenőrizhető viszonyokat teremt az agráriumban – magyarázta lapunknak az átállás egyik lehetséges motivációját Raskó György agrárközgazdász. Szerinte a mezőgazdasági szakmai szempontok egyértelműen az SPS-re történő átállás mellett szólnak, s csupán egyes politikusok szavazatszerző akciói magyarázzák, miért alakult ki vita ebben a kérdésben az elmúlt években.

Az SPS egyértelműen jobb helyzetbe hozza az állattenyésztőket az SAPS-hez képest, s az elmúlt esztendőkben drámaian visszaszoruló magyar állattartás talpra állítására az elemzők szerint jelenleg nem látszik más lehetőség. A főleg az extenzív földművelő kultúrákkal foglalkozó Magosz-tagok viszont fokozatosan kiszorultak az állattartásból. Ma már a hízó sertések 72, a kocák 75 százaléka a nagy gazdaságok kezében van, a tejtermelés több mint 90 százalékát pedig a gazdasági társaságok adják. Az egyéni/családi gazdaságok számára a régi állattartó telepek felújítása nem térül meg, újat építeni pedig több száz milliós beruházás, s ez meghaladja a lehetőségeiket.

Az egyéni/családi gazdaságok döntő többsége nem képes megfelelni az SPS-sel hatályba lépő tizenhatféle keresztmegfelelési követelménynek (többek között környezet- és természetvédelmi, állatjóléti előírások, parlagfűirtási kötelezettség stb.), ez is magyarázhatja a Magosz ellenállását. A konfliktus gyökere pedig a földtulajdonosok és a földeket megművelők mesterséges szembeállítása: a közel kétmillió tulajdonos egy része attól tart, kisemmizik, ha az SPS révén a földterületek után járó támogatás vagyoni értékű joggá alakul. Raskó szerint azonban a földjükön ma is gazdálkodó tulajdonosoknak mindegy, hogy tulajdonosként vagy földhasználóként kapják a támogatást, őket tehát nem éri hátrány. A támogatások nagy része pedig a gyakorlatban a bérleti díjon keresztül akkor is a földtulajdonosokhoz kerül, ha azt névlegesen a bérlőknek folyósítják.

- 17 EU-tagállam alkalmazza (a 15 régi, Szlovénia és Málta)

- nagyobb egyszeri beruházást igényel az átállás az új rendszerre

- a beruházás után olcsóbban és kevesebb bürokráciával működtethető

- megköveteli a keresztmegfelelési előírások betartását

- a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdaságoknak kedvez

- vagyoni értékű joggá alakítja a támogatási jogosultságot

- az őstermelőket és a háztáji gazdálkodókat is ellenőrzés alá veszi

- 17 EU-tagállam alkalmazza (a 15 régi, Szlovénia és Málta)

- nagyobb egyszeri beruházást igényel az átállás az új rendszerre

- a beruházás után olcsóbban és kevesebb bürokráciával működtethető

- megköveteli a keresztmegfelelési előírások betartását

- a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdaságoknak kedvez

- vagyoni értékű joggá alakítja a támogatási jogosultságot

- az őstermelőket és a háztáji gazdálkodókat is ellenőrzés alá veszi Az SAPS főbb jellemzői - egyszerűsített agrártámogatás a megművelt földterület alapján

- tíz új EU-tagállam alkalmazza (Csehország fontolgatja az SPS-re történő átállást)

- a legkisebb hozzáadott értékű gyepgazdálkodásnak ez kedvez

- nem szükséges a keresztmegfelelési előírások betartása

- nem kell hozzá komoly felkészültség a gazdák részéről

- az őstermelőknek és a háztáji gazdálkodók számára ez a kedvezőbb

- egy elképzelés szerint 2013 után az EU egészében az SAPS-hez hasonló rendszer lépne életbe, de erről még nem döntöttek, és komoly viták várhatók-->