Gyenge alapokon a kínai siker

Élénkítés. Csalókának bizonyulhatnak a Kína impozáns gazdasági fellendülésére utaló adatok – figyelmeztet egyre több közgazdász. A negyedéves alapon az április–június időszakra kimutatott, 16-17 százalékos megugrás ugyanis nagyrészt a kormány 4 ezer milliárd jüanos (585 milliárd dollár) élénkítő csomagjának, illetve az év első felében 2008 azonos időszakához képest megháromszorozódó, 7370 milliárd jüanos új hitelkihelyezéseknek köszönhető. Ahogy azonban Peking visszafogja ezeket az ösztönzőket, az egyensúlyhiányok alighanem ismét a felszínre kerülnek, és a kormány akár egy újabb válsággal is szembesülhet.

A hitelezés felfutásával kapcsolatban a BNP Paribas úgy számol, hogy az első féléves növekmény az időszakban megtermelt GDP 45 százalékával volt egyenértékű, ez példátlan a világon a második világháború óta. A fő probléma az, hogy a pénz nagy része nem a reálgazdaságba megy: a Royal Bank of Scotland szerint az új hitelek 20 százaléka a tőzsdén, további 30 százaléka pedig ingatlanokban és egyéb pénzügyi eszközökben kötött ki, tovább hizlalva a hosszabb távon fenntarthatatlan piaci buborékokat. Elemzők szerint a kínai tőzsde 14 százalékos esése az elmúlt három hétben pontosan azt jelzi, hogy az idei év emelkedése (amely még így is 64 százalékos) milyen nagy mértékben köszönhető a spekulatív célokra fordított bankhiteleknek. Az esés ugyanis akkor indult meg, amikor Peking jelezte, hogy nekilát a túlpörgött hitelezés megfékezésének.

További probléma, hogy a hitelekhez szinte kizárólag az állami nagyvállalatok képesek hozzájutni, miközben a magánszektor nagyrészt magára van hagyva. A probléma súlyát jelzi, hogy a városi munkahelyek 75 százalékát biztosító kis- és közepes vállalkozási szektor a gazdasági reformok kezdete óta eltelt 30 évben most először zsugorodik.

A hiteleknek azt a részét, amely az állami vállalatokon keresztül mégis a reálgazdaságba kerül, illetve a fiskális élénkítésre szánt kormányzati pénzeket többnyire infrastrukturális beruházásokra költik. Ezek a projektek ugyan fellendítették a nyersanyagok iránti keresletet, a munkahelyteremtéshez azonban viszonylag kevéssé járulnak hozzá. Hatalmas beruházásokról van pedig szó: a vasúthálózat 2000 milliárd jüan ráfordítással három év alatt 20 ezer kilométerrel, 100 ezer kilométerre bővülhet, és az indiait megelőzve már az idén a világ második leghosszabbikává válhat az Egyesült Államoké mögött. Az ország autópálya-hálózata pár év alatt akár meg is háromszorozódhat, elérve a 180 ezer kilométert, szemben az Egyesült Államok 75 ezer kilométerével. Mindezt úgy, hogy Kínában jelenleg csak 38 millió személyautó van az utakon, míg az Egyesült Államokban 230 millió.

Egyes tisztviselők szerint azonban az élénkítő csomag legaggasztóbb elemét az eltúlzott repülőtér-építések jelentik. Ezek sok esetben olyannyira fölöslegesek, hogy teljesen kilátástalan a beruházások megtérülése. A repülőterekre fordított milliárdok így jó eséllyel csak az állami bankok rosszhitel-állományát gazdagítják majd. Financial Times

A könnyen hitelhez jutó állami nagyvállalatok az idén már számos versenytársukat kebelezték be, a szépségipartól a légi közlekedésig. A magánbenzinkutakat sorra vásárolja fel az állami PetroChina, a magán-ingatlanfejlesztők pedig egyre kevésbé képesek versenyezni az állami óriásokkal.

A könnyen hitelhez jutó állami nagyvállalatok az idén már számos versenytársukat kebelezték be, a szépségipartól a légi közlekedésig. A magánbenzinkutakat sorra vásárolja fel az állami PetroChina, a magán-ingatlanfejlesztők pedig egyre kevésbé képesek versenyezni az állami óriásokkal.

-->