Szűk marad a mozgástér

A válság világossá tette a volt szocialista országokban lezajlott átalakulás gyengeségeit, de erre nem a folyamat visszafordításával, hanem korrigálásával kell válaszolni – mondta az EBRD vezető tanácsadója egy tegnapi budapesti rendezvényen. M. Nagy Piroska a londoni székhelyű fejlesztési bank nemrég közzétett jelentéséhez (VG, november 3., 4. oldal) kapcsolódva kifejtette: mindkét, a térség országai által követett fejlődési stratégia kockázatos. A nyersanyagexportra építő szovjet utódállamok kiszolgáltatottá váltak a világpiaci áraknak és keresletnek, de a tőkebeáramláson alapuló modell – amelyet Magyarország is követett – szintén nagyfokú sebezhetőséget eredményezett.

A szükséges korrekcióknak térségünkben leginkább a külső – főleg a devizában fennálló – el-adósodottság mérséklését kell célozniuk. Az átalakuló országok többségében a GDP ötven százaléka fölött van a lakossági devizahitelek állománya, bár a válság kezdete óta e téren több ország (Románia, Lengyelország) is hatékony korlátozásokat vezetett be.

Nagy eredmény, hogy a krízis nem vezetett térségünkben olyan nagyarányú tőkekivonáshoz, mint egyes más feltörekvő régiókban – hívta fel a figyelmet M. Nagy Piroska. Nem omlottak öszsze a nemzeti valuták vagy a bankrendszerek, és a kormányok is inkább gazdaságpolitikai szigorral, semmint populista lépésekkel válaszoltak a helyzetre. Ez szerinte részben az európai integrációs folyamattal magyarázható, részben pedig a jórészt külföldi tulajdonban lévő bankrendszer stabilizáló hatásával. A pénzügyi integráció tehát egyfelől hozzájárult a válság kialakulásához, másfelől viszont annak hatásait is segít tompítani.

Bár a térségbeli kormányok reformok iránti elkötelezettsége nem gyengült, a változtatásokhoz szükséges mozgástér a következő években nagyon szűk lesz – tette hozzá az EBRD közgazdásza. TG