BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Meghódítanák az arab világot

Egyiptom hazánk stratégiai partnerországa, Magyarország számára kaput jelent az arab világ és a szubszaharai Afrika felé – ez volt a legfontosabb közvetlen üzenete a Bajnai Gordon kormányfő által vezetett mintegy negyven magyar üzletemberrel kiegészített kormányküldöttség februári kairói látogatásának. Az arab világ „meg-, illetve visszahódításának célja” a magyar áruk és szolgáltatások számára nem most fogalmazódott meg először, az egymást váltó külgazdasági stratégiák sorra foglalkoztak a kérdéssel. Nem véletlenül, hiszen jelentős a fizetőképes kereslet még azokban az országokban is, amelyek nem tartoznak a kiemelkedően gazdag olajállamok csoportjába. Ráadásul az arab világ egy jó részében még jól emlékeznek a magyarokra, a magyar árukra és szolgáltatásokra. S ahogy lapunknak egy az arab világot jól ismerő üzletember fogalmazott: ha valakit egyszer elfogadnak, befogadnak, akkor már nyert az üzleti ügye.

Elsősorban olyan arab országokban van még mindig nevünk, amelyekkel a rendszerváltást megelőző években komoly üzleti kapcsolataink voltak – mondta a Világgazdaságnak Deés György üzletember, a Magyar–Egyiptomi Üzleti Tanács magyar elnöke. Főként nem az olajországokról van szó, hanem olyanokról, mint Egyiptom, Szíria, Líbia, Irak vagy éppen Algéria. 1990 és 2000 között szünet állt be ezekben a viszonylatokban, ám az ezredforduló óta ismét jelentős élénkülés tapasztalható – mondta, hozzátéve: nem kis részben ez annak is köszönhető, hogy ismét megteremtődtek idehaza az arab világban exportképes árualapok, a cégek egyre inkább ismét felfedezik az arab világot, illetve van egyfajta állami hátszél is mindehhez, ami kiegészül egy professzionális eximbankos–mehibes exporttámogató szolgáltatás- és termékcsomaggal.

A magyarországi vállalkozásoknak mindenképpen érdemes foglalkozniuk az arab országokkal. Ez kiemelt cél is egyben, mert hozzájárul a magyar kereskedelem nélkülözhetetlen diverzifikációjához – fogalmazott a Világgazdaságnak Mester Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. Ma ugyanis az Európai Unió országaiba irányul a magyar kivitel mintegy négyötöde, s fontos lenne – akár a válság utáni időszakra is gondolva –, hogy újabb piacokkal bővítsük a lehetőségeket – tette hozzá. Áttörésként értékeli Hoszni Mubarak tavalyi budapesti látogatását, amelyet most Bajnai Gordon viszonzott, mégpedig egy nagyon erősen üzleti jellegű vizittel, amelynek része volt a Magyar–Egyiptomi Üzleti Tanács ülése, illetve egy magyar résztulajdonú gyár alapkőletétele s számos olyan gazdasági tárgyalás, amelynek eredménye üzlet lett, illetve lehet.

Az ülésen részt vevő cégek fele olyan volt, amelynek még soha semmilyen kapcsolata nem volt arab piacon, ám amely elérkezettnek látta az időt a sikerrel kecsegtető próbálkozásra; a másik felének már vannak tapasztalatai, illetve üzletei – vázolta Deés György a helyzetet. A piac megdolgozásához persze idő és türelem kell – derül ki az ő és Mester szavaiból egyaránt. Ugyanakkor az arab világban uralkodó mentalitás szerint, ha valaki egyszer megszerzi a bizalmukat, vagy akár megfelelő referenciával rendelkezik, akkor első lépésben meghallgatják, hogy mit tud, majd ha megfelel, a második lépésben már üzletet is kötnek – mondta Deés, hozzátéve: a vásárlás náluk nem pénz kérdése, ugyanis megfelelő fizetőképes kereslet van.

Ráadásul – erről már Mester Zoltán beszélt – az arab országok zömében óriási fejlesztési, infrastrukturális programok indultak-indulnak, s ezekbe is be tudnak a magyarok kapcsolódni. Egyiptomban például az 504 millió négyzetméter vízfelületű Burullusz-tó rehabilitációjába, Edfu és Kóm-Ombó ókori templomainak megmentésébe a talajvízkároktól, illetve az egyiptomi vasúti infrastruktúra és áruszállítás fejlesztésébe. Víztisztítás, víztechnológia, környezetvédelmi szennyvízprojektek, buszrekonstrukciós programok, agrárprojektek, turisztikai fejlesztések, útfejlesztés – ilyen lehetőségek vannak egyebek között magyar cégek számára. Exportban pedig a gépipartól az agrártermékeken át a luxuscikkek kiviteléig számos termék iránt van jelentős érdeklődés az arab országokban – derült ki a szakemberek szavaiból.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek