Nehéz a jövőbeni kamatpályáról bármit kiolvasni az MNB legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyvéből. Továbbra is a nemzetközi pénzpiacok és nem az infláció jelentik a kamatcsökkentés legfőbb gátját.
Nehéz a jövőbeni kamatpályáról bármit kiolvasni az MNB legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyvéből. Továbbra is a nemzetközi pénzpiacok és nem az infláció jelentik a kamatcsökkentés legfőbb gátját.
A monetáris tanács hat tagja – köztük az elnökség – szavazott a negyed százalékpontos vágásra, míg hárman fél százalékponttal mérsékelték volna az irányadó rátát.
A január 25-i ülés egyébként az előzetes piaci várakozásokkal megegyező eredménnyel zárult, ám az ezt megelőző decemberi ülésen meglepte az elemzőket a testület. A többség ugyanis a fél százalékpontos kamatcsökkentési ütem folytatását várta, de az MNB áttért a 25 bázispontos ütemre. Simor András jegybankelnök még a januári sajtótájékoztatón jelezte, hogy a helyzetértékelés decemberhez képest nem változott érdemben.
Elemzők szerint szerepet játszhat a közelgő parlamenti választás is a jegybank óvatosságában, noha az elnök szavai szerint ez nem merült fel az ülésen. A nemzetközi befektetőket a görög államháztartással kapcsolatban kipattant krízis bizonytalanította el, a romló hangulat viszont egyelőre alig éreztette hatását a hazai piacokon. A jegybanknak azonban nem árt felkészülnie egy jelentősebb hangulatromlásra, amely elérheti a térségünket. A legutóbbi felmérés szerint a legtöbb elemző szerint hamarosan, pár hónapon belül befejeződhet a 2008 vége óta tartó kamatcsökkentési periódus.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kereslethiányos reálgazdasági környezetben az inflációs kilátások lehetővé teszik a jegybanki alapkamat további csökkentését. A tagok többsége szerint a globális pénzügyi piaci helyzet alakulása ugyanakkor továbbra is korlátozza azt, hogy a makrogazdasági oldalról indokolt monetáris politikai lazítás a 2009-re jellemző ütemben folytatódjon – tartalmazza a jegyzőkönyv.
Látszik tehát, hogy továbbra is a pénzügyi stabilitásra fókuszál a jegybank a kamatpolitika alakításakor, habár az utóbbi hónapokban megfigyelhető, hogy szabadulni igyekeznek a „válságüzemmódból”. Ennek jeleként is értelmezhető a kisebb kamatcsökkentési ütemre történő átállás, illetve a rendkívüli likviditásnövelő intézkedések fokozatos kifuttatása is. BD