A környező országok is megszenvedték

Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Németország keleti fele is súlyos árvízkárokat kénytelen elkönyvelni. A legnagyobb anyagi csapás Lengyelországot érte a régióban, Varsó ennek ellenére egyelőre bízik benne, mindez nem fogja befolyásolni a 2010-es növekedési kilátásokat. Prága ugyanakkor közel 120 millió eurónyi különleges hitelt bocsát az árvízkárosultak rendelkezésére.

Varsó szerint tehát tartható lesz az idei 3 százalékos bővülési terv, jóllehet az árvíz okozta károk a 2,5 milliárd eurót is megközelíthetik (VG, június 4., 5. o.). Donald Tusk kormányfő szerint azonban a költségvetés még így is képes lesz eredeti keretei között megbirkózni a károkkal, némi átcsoportortosítás segítségével. Lengyelország az EU szolidaritási alapjából is számít segítségre, illetve a tervek szerint az infrastruktúra-fejlesztési projektekre szánt pénzek egy részét gátépítésre csoportosítanák át. A beruházás nagyságát jól jellemzi, hogy egyedül a Visztula felső folyását árvízmentessé tevő gátépítések 10-15 évet és 13 milliárd zlotyt (892 milliárd forint) vennének igénybe.

Szlovákiában jóval enyhébb szintet értek el az árvízkárok június elejéig. Az eddig 270 millió eurósra becsült összegből 177 millió jut a magánszemélyekre és önkormányzatokra, míg 91 milliónyi kár keletkezett az ezen kívüli állami vagyonban. A legsúlyosabban érintett terület keleten a Borsod-Abaúj-Zemplén megyével határos kassai, nyugaton pedig a nyitrai kerület.

Csehországban az állam északkeleti része a leginkább érintett. A prágai kabinet ugyanakkor már május végén határozott arról, hogy 117 millió eurónyi, az Európai Beruházási Bank által biztosított kedvezményes hitellel igyekszik segíteni a károsultakon. A cseh kormány arról is döntött, a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló árvízvédelmi prevenciós program keretösszegét 40 millióval, 460 millió euróra emelik.

Radio Prag, Aon Benfield, Wirtschaftsblatt, AP