BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megelőzés szabályozással

Miközben az eurózóna válságáról beszélnek szakértők Brüsz-szelben, lassan formálódik a közösségi szintű pénzügyi felügyelet. Nagy a tét, ugyanis ha túlszabályozzák az unió pénzügyi piacát, a befektetők elfordulhatnak, vagy éppen ebből próbálnak majd hasznot húzni – mutatott rá egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen Bokros Lajos európai parlamenti képviselő. A szakember szerint összhangra kell törekedni az USA felügyeleti szabályozásával, ehelyett azonban alapvető nézetbeli különbség látszik. A tengerentúlon ugyanis fogyasztóvédelmi szempontból közelítik meg a kérdést.

Egyidejűleg az eurózóna stabilizálása is napirenden van, Győri Enikő EP-képviselő szerint az alakulása óta a legmélyebb válságon megy keresztül a térség. Az új direktíva kidolgozásán munkálkodó bizottság fideszes tagja az EU körülményes döntéshozatali mechanizmusát okolta azért, hogy ilyen lassan sikerül csak az új szabályozást elfogadtatni, a jelenlegi céldátum ugyanis január 1., de könnyen megeshet, hogy az a 2011-es magyar elnökség idejére csúszik. Ha mégsem, akkor is sok tennivalónk lehet a gyakorlatba történő átültetéssel.

Az eddig zömmel a szakmai és intézményi befektetők terepének tekintett alternatív pénzügyi alapokat igyekeznek bevonni a szabályozási körbe, amelyben ezúttal már az Európai Parlamentnek is együttdöntési joga van. Az alternatív alapoknak eddig a szabályozási körön kívüli tevékenysége azért került most középpontba, mert nagyban hozzájárultak a globális válság kialakulásához. Áttételesen ugyanis magánbefektetők pénze is került más alapokon keresztül ebbe a befektetési formába, emellett pedig a magas tőkeáttételek kialakulását (az alapok hitelfelvételét) sem korlátozta eddig semmi.

Egy új szervezet, az Európai Értékpapír-piaci Felügyelet (ESMA) létrehozásával jönne létre az uniós szuperfelügyelet, amely a tagországok felügyeleti szervei fölött állva lenne felelős a pénzügyi piacok stabilitásáért. Emellett egy európai hitelminősítőt is létre szeretnének hozni az európai döntéshozók, hogy az amerikai egyeduralmat megtörjék – emelte ki Gyévai Zoltán, a BruxInfo brüsszeli szerkesztője. Annál is inkább sürgető a kérdés, mert az uniós GDP 13 százalékát költötték eddig a tagországok bankmentésre, ennek ellenére még mindig nem nevezhető problémamentesnek a pénzügyi szektor. Mint ismeretes, nemzeti válságalapok létrehozását is szorgalmazza az Európai Bizottság, ezek a későbbi bankmentésekhez nyújtanának fedezetet.

Az áprilisban benyújtott direktívajavaslattal kapcsolatban azonban sok a tisztázandó kérdés, ezt az is jelzi, hogy máris több ezer módosító indítvány érkezett az alig ötvenoldalas dokumentumhoz. Az sincs tisztázva, hogy milyen alapokra vonatkozna a szabályozás, a kockázatitőke-, az ingatlan- vagy a nyugdíjalapok is a hatálya alá tartoznának-e – fogalmazott Bokros Lajos. Mivel a pénzügyi piacok szereplői mindig egy lépéssel előbb fognak járni a szabályozásnál, ezért arra érdemes törekedni, hogy ezek egymás működését is ellenőrizzék. Rámutatott: a jelenlegi rendszer szerint az alap működését a külső értékelő, a letétkezelő, illetve a kereskedelmi ügynök is átlátná, ez növeli a kiszámíthatóságot.

Az azonban nem tisztázott még, hogy az európai felügyelet milyen hatáskörrel rendelkezne. Az EU-s logika aligha engedi meg, hogy önállóan bírságot szabhasson ki, kellő elrettentő erő nélkül viszont aligha tudja betölteni funkcióját a szervezet – fejtette ki véleményét Bokros. A volt magyar pénzügyminiszter szerint a G20 következő ülésén is ez lehet az egyik leghangsúlyosabb téma. A pénzügyi piacok ugyanis már annyira átjárhatók, liberalizáltak, hogy leginkább csak globális szinten lehet hatékonyan szabályozni azokat. Nagy kérdőjelnek számít még Kína álláspontja is, ahol közel sem olyan szabad a tőkemozgás, mint a legfejlettebb államokban.

Az EU-n belüli megállapodást késlelteti, hogy a tagállamok pénzügyi berendezkedése is gyökeresen különbözik. A kérdésben leginkább érintett Nagy-Britannia, hiszen az alternatív alapok többsége éppen Londonban tevékenykedik, ezért szeretnék a saját kedvük szerint alakítani a szabályozást. Láthatóan nehezen fogadják el ebben a kérdésben a többi tagország javaslatait. Főként a harmadik országban végzett tevékenység szabályozása körül vannak viták, ugyanis könnyen a fejlődő országokban tevékenykedő alapok kárára mehet a szigorítás, ha viszont túl enyhének bizonyul, abból az offshore paradicsomok profitálhatnak.

Az alternatív befektetési alapok kezelőiről szóló EU-direktíva tervezetének főbb pontjai:

- Minden befektetési alapkezelőnek bejegyzési kötelezettsége lenne

- Minimális saját tőke előírása a befektetési alapoknak

- Az eszközállomány rendszeres, nyilvános értékelése, független, külső értékelő megbízásával

- Letétkezelő alkalmazása, amelynek birtokában vannak az alapkezelő vagyonát igazoló dokumentumok

- Elsődleges ügynök alkalmazása

- Hitelfelvétel (tőkeáttétel) korlátozása

- Harmadik ország feletti joghatóság, külföldi alapok számára „útlevél”-kiváltási kötelezettség

- A marketingtevékenység szabályozása, külföldön tevékenykedő alapok hirdetéseinek korlátozása

- Minimális saját tőke előírása a befektetési alapoknak

- Az eszközállomány rendszeres, nyilvános értékelése, független, külső értékelő megbízásával

- Letétkezelő alkalmazása, amelynek birtokában vannak az alapkezelő vagyonát igazoló dokumentumok

- Elsődleges ügynök alkalmazása

- Hitelfelvétel (tőkeáttétel) korlátozása

- Harmadik ország feletti joghatóság, külföldi alapok számára „útlevél”-kiváltási kötelezettség

- A marketingtevékenység szabályozása, külföldön tevékenykedő alapok hirdetéseinek korlátozása-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek