BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megszorítások a fókuszban

Az európai adósságproblémák állhatnak a G20 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei holnap kezdődő dél-koreai tárgyalásainak a középpontjában. George Osborne brit pénzügyminiszter már jelezte: megpróbálja a deficit azonnali lefaragására törekvő brit példa követésére bírni kollégáit. Osborne várhatóan a költségvetések átláthatóságával kapcsolatos londoni intézkedést is a többi G20-tag figyelmébe ajánlja majd: az új brit kormány egy önálló hivatalt állított fel a felelős fiskális politika biztosítására.

A pénzügyminiszterek és jegybankelnökök a világ pénzügyi rendszerének stabilitását megteremteni hivatott korábbi vállalásaik teljesülését is áttekintik. A leghevesebb viták a globális bankadó bevezetésével kapcsolatban várhatók: azt Európában és az Egyesült Államokban is sokan támogatják, a bankmentésekre nem kényszerült országok (mint Kanada és Ausztrália) viszont általában ellenzik.

A Nemzetközi Valutaalap kétfajta bankadóra tett javaslatot. Az úgynevezett pénzügyi stabilitási hozzájárulást egy banki csődmechanizmushoz kötnék, amelynek az lenne a célja, hogy a jövőben a bajba került pénzintézetek felszámolása rendezett módon mehessen végbe. Az IMF szerint ebből az adóból az országok egy GDP-jük 2-4 százalékára rúgó alapot állíthatnának fel, amelyet ha kívánnak, a pénzintézetek nyereségének és javadalmazási keretének a pótlólagos megsarcolásával is kiegészíthetnek. Így a GDP további 0,2-0,4 százalékát jelentő bevétel folyhatna be.

Valószínűtlen azonban, hogy a mostani találkozón megegyezés születhetne a kérdésben; Christine Lagarde francia pénzügyminiszter reményei szerint a megállapodás a G20 novemberi csúcstalálkozóján jöhet létre. BÁ

A G20 reformjavaslatainak megvalósulása

Banki tőkekövetelmények

A bázeli bizottság tavaly bemutatott javaslatát (Bázel III) a novemberi G20-csúcsra véglegesíthetik. Ez a csomag tekinthető a reformok melletti elkötelezettség fő tesztjének; a bankok keményen lobbiznak egyes elemeinek felvizezéséért, és a kormányok támogatása sem egységes.

Fedezeti alapok

Az Egyesült Államok a G20-javaslatnak megfelelően bizonyos méret fölött regisztrációs kötelezettséget vezetne be az alapokra, és nagyobb felügyeleti rálátást biztosítana a működésükre. Az EU ennél is tovább menve a többi alternatív alap esetében is szigorítana, és feltételekhez kötné az unión kívüli alapok EU-n belüli működését.

Származékos ügyletek

A G20 2012 végére szeretne nagyobb standardizációt és központi elszámolást látni a tőzsdén kívüli ügyletek esetében. Japán már elfogadott ennek megfelelő javaslatokat, az Egyesült Államok is jó úton halad, az EU azonban csak júliusban mutatja be elképzeléseit.

Értékpapírosítás

A bankoknak már az idei évtől meg kellene tartaniuk az általuk forgalmazott, értékpapírosított termékek bizonyos százalékát. Az EU már elfogadta az 5 százalékos arányt, és az Egyesült Államok várhatóan ugyanezt vezeti be.

Hitelminősítők

A G20 a tavalyi év végére szerette volna elérni, hogy számukra regisztrációs kötelezettséget vezessenek be, és felügyeleti hatáskör alá kerüljenek. Az EU már elfogadott javaslata az idén lép életbe, az Egyesült Államok tervezete hasonló elemeket tartalmaz.

Pénzügyi felügyelet

A G20 célja a rendszerszintű kockázatok kiszűrése. Az EU-ban az idén kezdheti meg működését az európai rendszerkockázati tanács és három új, uniós szintű felügyelet a bankok, a pénzpiacok és a biztosítók felügyeletére. Az Egyesült Államokban a tervek szerint a pénzügyminiszter elnökletével alakul majd meg egy felügyeleti tanács.

A bázeli bizottság tavaly bemutatott javaslatát (Bázel III) a novemberi G20-csúcsra véglegesíthetik. Ez a csomag tekinthető a reformok melletti elkötelezettség fő tesztjének; a bankok keményen lobbiznak egyes elemeinek felvizezéséért, és a kormányok támogatása sem egységes.

Fedezeti alapok

Az Egyesült Államok a G20-javaslatnak megfelelően bizonyos méret fölött regisztrációs kötelezettséget vezetne be az alapokra, és nagyobb felügyeleti rálátást biztosítana a működésükre. Az EU ennél is tovább menve a többi alternatív alap esetében is szigorítana, és feltételekhez kötné az unión kívüli alapok EU-n belüli működését.

Származékos ügyletek

A G20 2012 végére szeretne nagyobb standardizációt és központi elszámolást látni a tőzsdén kívüli ügyletek esetében. Japán már elfogadott ennek megfelelő javaslatokat, az Egyesült Államok is jó úton halad, az EU azonban csak júliusban mutatja be elképzeléseit.

Értékpapírosítás

A bankoknak már az idei évtől meg kellene tartaniuk az általuk forgalmazott, értékpapírosított termékek bizonyos százalékát. Az EU már elfogadta az 5 százalékos arányt, és az Egyesült Államok várhatóan ugyanezt vezeti be.

Hitelminősítők

A G20 a tavalyi év végére szerette volna elérni, hogy számukra regisztrációs kötelezettséget vezessenek be, és felügyeleti hatáskör alá kerüljenek. Az EU már elfogadott javaslata az idén lép életbe, az Egyesült Államok tervezete hasonló elemeket tartalmaz.

Pénzügyi felügyelet

A G20 célja a rendszerszintű kockázatok kiszűrése. Az EU-ban az idén kezdheti meg működését az európai rendszerkockázati tanács és három új, uniós szintű felügyelet a bankok, a pénzpiacok és a biztosítók felügyeletére. Az Egyesült Államokban a tervek szerint a pénzügyminiszter elnökletével alakul majd meg egy felügyeleti tanács.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek