A fejlődés motorja az innováció
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A terv „Tudomány – innováció – növekedés” fejezetében konkrét célkitűzésként jelöli meg a magyar gazdaság k+f és tudásintenzitásának emelését, a magas növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatását, a kis- és középvállalkozások innovációs és abszorpciós kapacitásának növelését, az innovációs klaszterek fejlesztését, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrások és piacok összekapcsolását. Intézményi oldalról fontosnak tartja Magyarország töredezett tudás-infrastruktúráinak (kutatóintézetek, egyetemek) erősítését, képességeik javítását.
A vitaanyagból kiderül, hogy a fenntartható növekedés, a fejlettebb országokhoz történő felzárkózás egyik fő hajtóerejének tekinti a kormány az innovációt. Ennek kihasználását szolgálja az európai uniós pénzforrások gazdaságfejlesztési célú átcsoportosítása – elsősorban a high-tech, illetve az innovatív vállalkozások felé –, valamint a kkv-k réspiaci pozíciójú originális innovációinak segítése, a beszállítói iparban a termékek integ-ráltsági szintjének emelése. Azt is elismeri a terv, hogy végső soron az innovációs hajtóerő töltheti be a növekedési motor szerepét az olyan komplex iparok gyorsulásában, mint az egészség-, az infokommunikációs és a közlekedésipar.
Az innovációorientált ágazati k+f prioritásokat tekintve konkrétan négy területet emel ki az ÚSZT. A húzóágazatok közül a közlekedés- és a járműipar, valamint az egészségipar fokozott innovációs támogatását szorgalmazza. Ezek mellett hangsúlyozza az informatika és a számítástechnika fejlesztését, mert azok az egész gazdaság teljesítőképességét növelik. Fokozott teljesítményt vár el az új energetikai fejlesztésektől, mert ezekkel a gazdaság, illetve a társadalom működésének biztonságát lehet elérni. Külön kitér a kreatív iparágakra, arra hivatkozva, hogy ezek jelentik a magyar nemzetgazdaság számára az egyik kiugrási lehetőséget.
A felelős tudomány-, technológia- és innovációpolitika főbb tézisei közé sorolja a terv az eddig hiányzó politikai, illetve kormányzati elkötelezettséget, a finanszírozás terén meglévő bizonytalanság mielőbbi fel-számolását, a stabil irányítási rendszer megteremtését. Elengedhetetlennek minősíti a tti-politika végrehajtási színvonalának és gyorsaságának érdemi javítását, a szakpolitika, valamint a programok és projektek megvalósításának folyamatos nyomon követését és értékelését, a pályázati rendszer követhetetlen forrásfelosztásának egyszerűsítését. Elismeri ugyanakkor, hogy az innovációs teljesítmény javulása kedvező általános makrogazdasági kereteket feltételez, amelyek alapvető tényezője a kiszámítható, stabil makrogazdasági környezet, a szilárd, vállalkozóbarát adó-, szabályozó- és intézményrendszer, a növekedés- és vállalkozásbarát pénzügyi politika.
Horizontálisan a tti-politikának az ország versenyképességének növelését, a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyteremtést és a lakosság életminőségének javítását kell szolgálnia. Az Új Széchenyi-terv abból indul ki, hogy a tudásalapú, az innovációt előtérbe helyező szemlélet kihat a teljes gazdaság- és társadalompolitikára. A természettudományos és műszaki képzésben például lemaradtunk versenytársainkhoz képest, ezt a folyamatot vissza kell fordítani. Fontos a hatékony horizontális kapcsolat az egészségüggyel is. A gyógyítás és az egészségmegőrzés amellett, hogy alapvető eleme az életminőségnek, az egyik leginnovatívabb és legversenyképesebb területe a gazdaságnak. Az innovációpolitikának elhagyhatatlan része továbbá a korszerű, tudományos alapú agrárinnováció, az energiaszektor. A terv fontosnak nevezi az együttműködést a szakmai-érdekvédelmi szervezetekkel, továbbá a regionális fejlesztéspolitika területén annak érdekében, hogy az egyes régiók felzárkózását, innováción alapuló növekedését felgyorsítsák.
(A Nemzetgazdasági Minisztérium mindenkitől várja a javaslatokat az Új Széchenyi-tervvel kapcsolatosan, a következő e-mail címen: [email protected])
Az érintettek véleménye, javaslatai
Pénzt a legjobbaknakKroó Norbert, A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
„Telitalálat az Új Széchenyi-terv hét kitörési pontja, s az, hogy a k+f is szerepel ezek között. A k+f pont ugyanakkor lehetne tartalmasabb és merészebb is. Az extraprofithoz különleges új dolgok kellenek a kutatás-fejlesztés és az innováció világában. Sajnálatos, hogy egyre kevesebb pénz jut az alapkutatásokra, azt pedig végre tudomásul kell venni, hogy a kis- és középvállalkozások innovációjának finanszírozása mindenhol állami feladat, mert csak segítséggel juthatnak az élvonalba. Most a válságból való kilábalás a fő feladat. Bármerre tekintünk, mindenhol azok kapják a rendelkezésre álló kevés pénzt, akik ezt a kilábalást leginkább elősegítik. Jó példa Finnország esete, ahol a kilencvenes évek elejének válságos időszakában társadalmi konszenzus alakult ki arról, hogy a rendelkezésre álló szűkös forrásokat az oktatásnak és a kutatásnak adják oda. Ma 66 ezer kutatója van a Magyarországhoz képest feleakkora népességű észak-európai államnak, háromszor több, mint nekünk. Közülük 22 ezer tevékenykedik az akadémiai szférában, ugyancsak 22 ezer dolgozik a Nokiának és a fennmaradó 22 ezer más területeken. Az eredmény: Finnország világelső vagy legalábbis az élvonalhoz tartozik minden kutatás-fejlesztési, high-tech ranglistán.”
Biztató jelek
Pakucs János, A Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke
„Pozitív fordulat várható az innováció kormányzati megítélésében és támogatásában, legalábbis erre utal az a tény, hogy a k+f+i kiemelt szerepet kap az ÚSZT-ben. Optimizmusra ad okot az is, hogy szövetségünk februári közgyűlésén elfogadott állásfoglalásának döntő része »visszaköszön« a tervben, amely külön is »garantálja« a célkitűzések (prioritások kijelölése, pályázatok jelentős egyszerűsítése, folyamatos ellenőrzés, illetve értékelés, a nyilvánosság és a személyes felelősségvállalás) megvalósulását. Az innovációs teljesítmény ösztönzésére 60-70 milliárd forint uniós forrás és az innovációs alapból 40-50 mil-liárd forint áll rendelkezésre, és kifejezetten bölcs döntés, hogy ezeknek a különböző forrásokból származó pénzeknek a kezelése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keretein belül egy kézbe került. A rendelkezésre álló források hatékony és összehangolt menedzseléséhez szükség van egy részletesen kidolgozott innovációs stratégiára, ha lehet, még jóval az év vége előtt. Ennek kell meghatároznia a prioritásokat, a k+f tevékenység legfontosabb irányait, kapcsolódását a gazdaság »húzóágazataihoz«, és biztosítani a különböző területek között a horizontális együttműködés és koordináció feltételeit is.”
Párbeszéd kell
Szabó Gábor, A Szegedi Tudomány-egyetem rektora
„Az innovációs szféra szereplői közül sokan hiányolják a párbeszédet és teszik fel a kérdést, miért nem tárgyal velünk a kormány? Talán az Új Széchenyi-terv most segít a dialógus elindításában, amelyre annál inkább szükség van, mert a gazdaságfejlesztés fontos eszköze az innováció, nem lenne helyes a különválasztásuk. A sikeres együttműködést szolgálhatja az innovációs stratégia, amelynek kidolgozásába érdemes bevonni a leginkább érintetteket, akik az elmúlt időkben már sokat tettek azért, hogy megfelelő arányok alakuljanak ki a kutatás-fejlesztés és az innováció, a vállalkozások, növekvő mértékben a kkv-k és az intézmények – kutatóintézetek és egyetemek – között. Egyidejűleg gondoskodni kell az intézményi finanszírozás megoldásáról, hogy ne alakuljon ki a mostanihoz hasonló, ál-datlan helyzet. Az innovációs alapból nem szabad intézményfinanszírozást végezni, s biztosítani kell az alkalmazott kutatások tisztességes finanszírozását. Fel kellene hagyni az Országos Tudományos Kutatási Programok (OTKA) kifosztásával. Az OTKA 10-12 milliárd forintos kerettel megfelelően tudná finanszírozni az alapkutatásokat, amelyeknek 10 százalékos aránya mindenki számára elfogadható.”
Esély a nagy dobásra
Ürge László, A Thales Nanotechnológiai Zrt. vezérigazgatója
„Természetes és elengedhetetlen, hogy az új kormány gazdaságfejlesztési programjában kiemelt helye van az innovációnak. Erre törekszik az EU is. A nagy lehetőséget abban látom, ha az uniós folyamat élére állhatnánk, erre kiváló alkalmat teremt soros EU-elnökségünk. Már több EU-biztos is úgy döntött, saját innovációs tanácsadó testületet hoz létre. Ezt megtehetné az új kormány is. Fontos lenne konkrétan együtt látni és kezelni az egész innovációs folyamatot, mert csak a többféle ágazat összehangolt és koordinált együttműködéséből lehet nagyon sokat nyerni. Konkrétumok kellenek a koordinált munkához való kormányzati erőforrások és finanszírozás, a pályázati támogatás területén. A tudásalapú gazdaság csak így teremthető meg. Vannak jó példák erre a világban. Eddig a kormányok félresöpörték ezt a területet, ha pénzt kellett elvenni, az elsők között mindig az itteni forrásokat csökkentették, mert az nem fenyeget szavazatvesztéssel. Ez történt az innovációs alap 16 milliárd forintjával is. Az új kormány egyik pillanatról a másikra zárolta ezt a pénzt. Sajnos nálunk komoly probléma, hogy ami az ország gazdaságának és a versenyké-pesség növelésének az eszköze lenne, az a politi-kusoknak kevés PR-t hoz.”
Kroó Norbert, A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
„Telitalálat az Új Széchenyi-terv hét kitörési pontja, s az, hogy a k+f is szerepel ezek között. A k+f pont ugyanakkor lehetne tartalmasabb és merészebb is. Az extraprofithoz különleges új dolgok kellenek a kutatás-fejlesztés és az innováció világában. Sajnálatos, hogy egyre kevesebb pénz jut az alapkutatásokra, azt pedig végre tudomásul kell venni, hogy a kis- és középvállalkozások innovációjának finanszírozása mindenhol állami feladat, mert csak segítséggel juthatnak az élvonalba. Most a válságból való kilábalás a fő feladat. Bármerre tekintünk, mindenhol azok kapják a rendelkezésre álló kevés pénzt, akik ezt a kilábalást leginkább elősegítik. Jó példa Finnország esete, ahol a kilencvenes évek elejének válságos időszakában társadalmi konszenzus alakult ki arról, hogy a rendelkezésre álló szűkös forrásokat az oktatásnak és a kutatásnak adják oda. Ma 66 ezer kutatója van a Magyarországhoz képest feleakkora népességű észak-európai államnak, háromszor több, mint nekünk. Közülük 22 ezer tevékenykedik az akadémiai szférában, ugyancsak 22 ezer dolgozik a Nokiának és a fennmaradó 22 ezer más területeken. Az eredmény: Finnország világelső vagy legalábbis az élvonalhoz tartozik minden kutatás-fejlesztési, high-tech ranglistán.”
Biztató jelek
Pakucs János, A Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke
„Pozitív fordulat várható az innováció kormányzati megítélésében és támogatásában, legalábbis erre utal az a tény, hogy a k+f+i kiemelt szerepet kap az ÚSZT-ben. Optimizmusra ad okot az is, hogy szövetségünk februári közgyűlésén elfogadott állásfoglalásának döntő része »visszaköszön« a tervben, amely külön is »garantálja« a célkitűzések (prioritások kijelölése, pályázatok jelentős egyszerűsítése, folyamatos ellenőrzés, illetve értékelés, a nyilvánosság és a személyes felelősségvállalás) megvalósulását. Az innovációs teljesítmény ösztönzésére 60-70 milliárd forint uniós forrás és az innovációs alapból 40-50 mil-liárd forint áll rendelkezésre, és kifejezetten bölcs döntés, hogy ezeknek a különböző forrásokból származó pénzeknek a kezelése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keretein belül egy kézbe került. A rendelkezésre álló források hatékony és összehangolt menedzseléséhez szükség van egy részletesen kidolgozott innovációs stratégiára, ha lehet, még jóval az év vége előtt. Ennek kell meghatároznia a prioritásokat, a k+f tevékenység legfontosabb irányait, kapcsolódását a gazdaság »húzóágazataihoz«, és biztosítani a különböző területek között a horizontális együttműködés és koordináció feltételeit is.”
Párbeszéd kell
Szabó Gábor, A Szegedi Tudomány-egyetem rektora
„Az innovációs szféra szereplői közül sokan hiányolják a párbeszédet és teszik fel a kérdést, miért nem tárgyal velünk a kormány? Talán az Új Széchenyi-terv most segít a dialógus elindításában, amelyre annál inkább szükség van, mert a gazdaságfejlesztés fontos eszköze az innováció, nem lenne helyes a különválasztásuk. A sikeres együttműködést szolgálhatja az innovációs stratégia, amelynek kidolgozásába érdemes bevonni a leginkább érintetteket, akik az elmúlt időkben már sokat tettek azért, hogy megfelelő arányok alakuljanak ki a kutatás-fejlesztés és az innováció, a vállalkozások, növekvő mértékben a kkv-k és az intézmények – kutatóintézetek és egyetemek – között. Egyidejűleg gondoskodni kell az intézményi finanszírozás megoldásáról, hogy ne alakuljon ki a mostanihoz hasonló, ál-datlan helyzet. Az innovációs alapból nem szabad intézményfinanszírozást végezni, s biztosítani kell az alkalmazott kutatások tisztességes finanszírozását. Fel kellene hagyni az Országos Tudományos Kutatási Programok (OTKA) kifosztásával. Az OTKA 10-12 milliárd forintos kerettel megfelelően tudná finanszírozni az alapkutatásokat, amelyeknek 10 százalékos aránya mindenki számára elfogadható.”
Esély a nagy dobásra
Ürge László, A Thales Nanotechnológiai Zrt. vezérigazgatója
„Természetes és elengedhetetlen, hogy az új kormány gazdaságfejlesztési programjában kiemelt helye van az innovációnak. Erre törekszik az EU is. A nagy lehetőséget abban látom, ha az uniós folyamat élére állhatnánk, erre kiváló alkalmat teremt soros EU-elnökségünk. Már több EU-biztos is úgy döntött, saját innovációs tanácsadó testületet hoz létre. Ezt megtehetné az új kormány is. Fontos lenne konkrétan együtt látni és kezelni az egész innovációs folyamatot, mert csak a többféle ágazat összehangolt és koordinált együttműködéséből lehet nagyon sokat nyerni. Konkrétumok kellenek a koordinált munkához való kormányzati erőforrások és finanszírozás, a pályázati támogatás területén. A tudásalapú gazdaság csak így teremthető meg. Vannak jó példák erre a világban. Eddig a kormányok félresöpörték ezt a területet, ha pénzt kellett elvenni, az elsők között mindig az itteni forrásokat csökkentették, mert az nem fenyeget szavazatvesztéssel. Ez történt az innovációs alap 16 milliárd forintjával is. Az új kormány egyik pillanatról a másikra zárolta ezt a pénzt. Sajnos nálunk komoly probléma, hogy ami az ország gazdaságának és a versenyké-pesség növelésének az eszköze lenne, az a politi-kusoknak kevés PR-t hoz.”-->
