Szabadárasakká válhatnak Nagy-Britannia egyetemei

Komoly feszültségeket szülhet a brit kormánykoalíción belül egy javaslat, amely a brit felsőoktatási intézményekre vonatkozó, évi 3290 fontos tandíjkorlát eltörlésére és ezzel együtt az egyetemek finanszírozási rendszerének felülvizsgálatára irányul. Az indítvány, amelyet John Browne, a British Petroleum korábbi vezérigazgatója nyújtott be, azért szülhet konfliktust, mivel a liberális demokraták a tandíjak felszabadítása helyett a diplomásadó bevezetésével kampányoltak a májusi választásokat megelőző kampányban. Mivel a tandíjak megemelésének engedélyezését az ellenzéki Munkáspárt sem támogatja, a reform el is bukhat a parlamentben.

Egyelőre nem biztos, hogy a kormány osztja Browne elképzeléseit. A terv a diákhitelezési rendszer átalakításával nyújtana segítséget azoknak, akiket nehéz helyzetbe hozna a megemelt tandíj. Eszerint az egyetemi évek alatt felvett hitelt csak évi 21 ezer fontos jövedelem felett kell törleszteni (szemben a jelenleg érvényes 15 ezres alsó korláttal), a jövedelem 9 százalékára rúgó ráta mellett. A kamatlábat a kormányzati hitelfelvétel költségéhez kötnék, és az alacsony keresetűek visszatérítést kapnának. Ha 30 év elteltével is maradna még tartozás, akkor azt elengednék. Az évi 6 ezer fontnál nagyobb összegű tandíjat felszámító egyetemekre díjat vetnének ki, amelyből a legszegényebb diákokat támogatnák. Browne úgy számol, hogy az alacsonyabb jövedelmű diplomások 20 százaléka az új rendszerben kevesebbet fizetne, és csak a legjobban kereső 40 százaléknak kellene a diákhitel teljes összegét visszafizetnie. A Munkáspárt viszont úgy véli, hogy a terv megvalósulása esetén a közepes jövedelműekre a méltányosnál nagyobb teher nehezedne, míg a legjobban keresők kevesebbet fizetnének. Reuters, Bloomberg