BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Fellendülés megtorpanással

Növekvő költségvetési hiányt jósol Magyarország számára az Európai Bizottság

Új szakaszába lépett az EU gazdasági fellendülése: az export után a növekedést egyre inkább a belső kereslet hajtja – állapítja meg legfrissebb előrejelzésében az Európai Bizottság. Ez ugyan jó hír, ám a belső kereslet erősödésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt azt is jelenti, hogy jövőre átmeneti lassulás jöhet az idei év vártnál jobb teljesítménye után. Az idén a globális kereslet élénkülése nyomán főleg a második negyedév gyorsulása volt kiemelkedő az unióban és az eurózónában egyaránt. Azóta azonban nemcsak a világgazdasági felfutás lendülete hagyott alább, de a gazdaságélénkítő intézkedések és a készletkiigazítások átmeneti hatása is elhalványult, ráadásul egyre érezhetőbb visszahúzó erőként jelentkeznek a költségvetési megszorítások. Így aztán a 2010-re várt 1,8 százalékos uniós GDP-növekedés jövőre 1,7 százalékra mérséklődhet, 2012-re már 2 százalékos bővüléssel számol Brüsszel.

A legnagyobb gazdaságok közül Németország az idén az eurózóna átlagát több mint kétszeresen meghaladó, 3,7 százalékos ütemben bővülhet, miközben Spanyolország még a recesszióból sem kecmereg ki. Az eurózónán kívül a lengyel gazdaság teljesítménye a németét közelítheti, a brit csak az EU-átlagot érheti el. A kisebb országok közül a szlovák és a svéd felfutás a leglátványosabb (4,1, illetve 4,8 százalékos idei növekedéssel), ám Görög-, Lett-, Írország, Románia és Bulgária gazdasága várhatóan zsugorodik. Jövőre alighanem már csak Görögország és Portugália lesz recesszióban; utóbbi esetében ez visszacsúszást jelent az idei évre várt bővülést követően.

A foglalkoztatás területén a lassú javulás óriási különbségeket takar. Miközben a munkanélküliségi ráta 4-5 százalék körül van Hollandiában és Ausztriában, Spanyolország és a balti államok 17-20 százalékos állástalansággal küszködnek. Ráadásul Brüsszel továbbra is úgy látja, hogy a fellendülés nem jár majd együtt tömeges állásteremtéssel; az uniós szinten 9,5 százalékos munkanélküliség 2012-re is csak fél százalékponttal mérséklődhet. Bár az átlagos uniós hiánymutatókkal számolva a költségvetések konszolidációja töretlennek ígérkezik 2010 és 2012 között (a bankmentés költségei miatt az idén 32,3 százalékra várt ír hiánytól a bizottság eltekintett), az eladósodottsági mutató tovább emelkedik, és 2012-re elérheti az EU GDP-jének 83 százalékát.

Magyarország esetében a jelentés szerint nemcsak az államadósság, de a költségvetési hiány is emelkedő pálya előtt áll. Az idei évre tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos deficit Brüsszel szerint ugyan teljesül, jövőre azonban 4,7, 2012-ben pedig 6,2 százalékos hiány várható. A kormány jövő évi költségvetési tervezete alapján a bizottság úgy számol, hogy nem lesznek megtakarítást hozó szerkezeti reformok. A büdzsé tervezetével ellentétben a brüsszeli testület nem vette figyelembe azt a hatást, amelyet a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe való tömeges visszalépés gyakorolhat a költségvetésre. A jelentés egyébként még csak „a visszalépés lehetőségének a megnyitásaként” utal a kormány nyugdíjterveire, ami nyilvánvalóan nem tükrözi a múlt heti bejelentéseket. Ezt jelzi az a brüsszeli számítás is, amely mindössze 20 százalékos visszalépési arányt feltételezve állapítja meg, hogy az a GDP 2 százalékával csökkentené a hiányt és egy százalékkal az államadósságot.

A 2012-es magyar költségvetéssel kapcsolatos bizottsági jóslat ugyancsak azon az alighanem meghaladott feltételezésen alapszik, hogy akkor már nem érvényesül a magánpénztári befizetések átmeneti eltérítésének hatása. Az előrejelzés emellett a pénzintézeti különadó mérséklésével és a személyi jövedelemadó további csökkentésével számol; a hiány így két év múlva már meghaladná a 6 százalékot. Ezt követően a „további jelentős romlás” veszélyére hívja fel a figyelmet Brüsszel.

A jelentés szerint a magyar háztartások fogyasztása várhatóan élénkül a 16 százalékos személyi jövedelemadó és a gyermekek után járó kedvezmények bevezetésével, bár a reform jövedelmi hatását számos tényező mérsékli. A munkanélküliség 2011 folyamán kezdhet lassan enyhülni; a foglalkoztatásnak és a befektetéseknek a társasági nyereségadó csökkentése és a 2010 őszén bejelentett jelentős FDI-projektek adhatnak lökést. Utóbbiak kapcsán a bizottság megjegyzi, hogy Magyarország autógyártási kapacitása utolérheti Szlovákiáét. Brüsszel ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a szektorális különadóknak a beruházásokra és a fogyasztásra is lehet negatív hatása.








Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek