Különadó a sorok között

„I Love AB” feliratú pólót ajándékozott az LMP a Fidesz frakcióvezetőjének, amit Lázár János köszönettel elfogadott. Ennek ellenére elkezdődött tegnap a parlamentben a feliratban említett Alkotmánybíróság (AB) jogkörének csökkentéséről szóló fideszes javaslatok vitája is. Ennek lényege, hogy a jövőben nem lehetne az illetékekről népszavazást tartani, illetve az AB nem vizsgálhatna felül olyan jogszabályokat, amelyekről nem lehet referendumot tartani. Ezeket éppen Lázár János nyújtotta be azután, hogy múlt kedden az AB alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a közszférában kifizetett végkielégítések 98 százalékos különadóját. A Fidesz frakcióvezetője gyakorlatilag változatlan formában nyújtotta be ismét a parlamentnek a 2 millió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést. Az egyetlen változás az adó befizetési határideje, amely október 31-ről március 31-re módosult.

„Ígéretet tettünk arra tavaszszal, hogy ha megnyerjük a választásokat, akkor a jó erkölcsbe ütköző és a társadalom igazságérzetét jelentős mértékben sértő végkielégítéseket visszaszerzi az állam” – magyarázta Lázár János. Rétvári Bence is hasonlóan nyilatkozott: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a különadó ígérete ott volt a kormányprogramban a sorok között. „Az emberek nem tartják azt igazságosnak, hogy egyes cégektől milliós végkielégítésekkel távozzanak” – mondta. Ezt támasztja alá a Századvég felmérése is, amely szerint a végkielégítések kétmillió forint feletti részének 98 százalékos kulccsal való megadóztatásával 10 emberből 9 egyetért.

Az érvelést elfogadta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága is. Két lehetséges módosítás azonban még elképzelhető: az egyik a kétmilliós határ emelése, a másik pedig az adó által méltánytalanul sújtott közalkalmazotti körnek a kivétele a törvényből. Utóbbi témában a két kormánypárt frakcióvezetője ma szakszervezeti képviselőkkel tárgyal.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője tegnap azt nyilatkozta, a kereszténydemokraták szerint különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. A KDNP-frakció álláspontja szerint két lehetőség áll fenn: vagy a mostani kétmilliós összeghatárt emelik meg, vagy az említett réteget kivonják a törvény hatálya alól. Mentességet kaphatnának például a tanárok és az egészségügyi dolgozók.

Charta-Tüntetés

Mintegy kétezren vettek részt tegnap a Demokratikus Charta által szervezett megmozduláson. A Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nevével fémjelzett szerveződés „a jogállam védelmében” rendezett tüntetést a Parlamentnél. Ez volt az első tiltakozás az Orbán-kormány intézkedései ellen, az LMP mára, az MSZP pedig november 27-re szervezett demonstrációt.