Megújul a kereskedelem

Hat prioritást határoz meg az Európai Bizottság tegnap ismertetett, az európai gazdaság fellendítését célzó uniós kereskedelempolitikai terve. A javasolt stratégiának hármas célja van: erőteljesebb gazdasági növekedés, több munkahely és a fogyasztói kínálat bővülése alacsonyabb árak mellett. A célok nagyjából egybeesnek az európai lakosság véleményével. Mint az ugyancsak tegnap közzétett Eurobarometer-felmérés mutatja: az EU lakosságának a 61 százaléka a jövőbeni uniós nemzetközi kereskedelempolitikai stratégia legfontosabb prioritásának a munkahelyteremtést tartja.

A prioritások ismeretében úgy tűnik, van, ahol a stratégia hűen tükrözi a magyar érdekeket, van, ahol nem – mondta el a Világgazdaságnak Major István magyar WTO-nagykövet. Ez utóbbira példa a Mercosur országokkal szorgalmazott szabad kereskedelmi megállapodás. Ez ugyanis a magyar kormányzat információi szerint nem lelkesíti a magyarországi agrárvállalkozókat, hiszen az jelentős piacnyitást eredményezne a világ legversenyképesebb agrárexportőri között számon tartott országok – Brazília és Argentína – számára. Ugyanakkor a bizottság által ugyancsak potenciális szabad kereskedelmi partnerként taglalt India kifejezetten komoly piaci lehetőségekkel kecsegtet a magyar cégek számára – említett egy pozitív példát Major.

A kapcsolatok szorosabbra fűzését is erőteljesen szorgalmazza Budapest a stratégiai partnerként nevesített Japánnal, USA-val, Kínával és Oroszországgal. Olyanynyira – avatott be egy kevésbé közismert ténybe Major, hogy Japánnal éppen a magyarok javasolták egy átfogó kereskedelmi megállapodás megkötését két-három évvel ezelőtt. Akkor ezt Brüsszelben nem fogadták tetszéssel, ám mára megváltozott a helyzet, hiszen taktikailag Japánnak is az érdeke egy ilyen megkötése azután, hogy az EU szabad kereskedelmi megállapodást dolgozott ki Koreával. Ám Japánnak komoly engedményeket kell tennie a nem vámjellegű piacra jutási akadályok lebontásában. Az Egyesült Államokkal főként a hatósági szabályozás területén nehéz az előrelépés. Ami Oroszországot illeti, ez kiemelten fontos piacunk, s a magyar cégek számára létfontosságú minden piacra jutási könnyítés mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékeknél.

Ami a világkereskedelem újabb, dohai liberalizációs fordulójának esélyeit illeti: a magyar WTO-nagykövet úgy látja, hogy a szakértők óvatos visszafogott véleménye szerint a jövő év első felében lehetőség lesz elérni egy érdemleges áttörést. Igaz, sok múlik azon, hogy az Egyesült Államokban az időközi választások eredményei nyomán milyen változások lesznek a hozzáállásban – tette hozzá. Karel de Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja tegnap úgy nyilatkozott az Európai Parlament előtt: reményei szerint jövő év végére eredményesen zárulhat a dohai forduló.

A most közzétett terv prioritásként nevesíti a közbeszerzések terén meglévő aszimmetria felszámolását a nagy kereskedelmi partnerekkel, ez tényleg fontos lenne az európai vállalkozások számára, de óriás a kihívás – sommázta Major. Ugyanis miközben az EU közbeszerzési piaca áttekinthető, a perbereké kevésbé – mondta, példaként említve a Buy American amerikai gyakorlatát. Nehéz lenne engedményeket kicsikarni tőlük – tette hozzá.

A befektetésekre vonatkozó átfogó rendelkezések kidolgozásának brüsszeli igényével kapcsolatban Major hibásnak mondta azt a korábbi uniós döntést, hogy kivehetik a dohai liberalizációs forduló témái közül ezt a kérdéskört. Ugyanis az igény óriási a vállalatok részéről a beruházásokkal kapcsolatos egységes nemzetközi szabályozásra, hiszen a cégek működését nehezíti, hogy ahány szabad kereskedelmi megállapodás, annyi kitétel a befektetések szabályozására.

A kialakítandó új uniós energiapolitika fő céljának a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság biztosításának kell lennie – hangsúlyozzák brüsszeli tisztviselők. A bizottság ennek érdekében törvényjavaslatok egész sorával kíván előállni az elkövetkező 18 hónapban. Kiemelt szerepet kapnak majd a transzeurópai energiafolyosók, amelyek gyors felépítése érdekében Brüsszel az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítését szeretné elérni.

Az EB szerint Európának két súlyos kihívással is számolnia kell a jövőben. Az egyik a kőolajforrások apadása, ez ellátási nehézségekhez vezethet, a másik pedig annak a veszélye, hogy Európa elveszíti vezető szerepét a megújuló energetikai technológiák terén.

A kialakítandó új uniós energiapolitika fő céljának a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság biztosításának kell lennie – hangsúlyozzák brüsszeli tisztviselők. A bizottság ennek érdekében törvényjavaslatok egész sorával kíván előállni az elkövetkező 18 hónapban. Kiemelt szerepet kapnak majd a transzeurópai energiafolyosók, amelyek gyors felépítése érdekében Brüsszel az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítését szeretné elérni.

Az EB szerint Európának két súlyos kihívással is számolnia kell a jövőben. Az egyik a kőolajforrások apadása, ez ellátási nehézségekhez vezethet, a másik pedig annak a veszélye, hogy Európa elveszíti vezető szerepét a megújuló energetikai technológiák terén. Uniós kereskedelempolitikai prioritások 1. A WTO keretén belül s a fontosabb kereskedelmi partnerekkel (India, Mercosur) folyó ambiciózus tárgyalások lezárása

2. A kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése egyéb stratégiai partnerekkel – USA, Kína, Oroszország és Japán

3. Segítségnyújtás az európai vállalkozásoknak a nemzetközi piacra jutásban a nyitott uniós piacok (például a közbeszerzés) és a kereskedelmi partnereink zártabb piacai közötti egyensúlyt helyreállító mechanizmus létrehozása révén

4. Tárgyalások megindítása egyes fő kereskedelmi partnereikkel a befektetésekre vonatkozó átfogó rendelkezésekről

5. A tisztességes kereskedelem és jogaink megfelelő érvényesítése

6. A fejlődő országok viszonylatában a kereskedelmi preferenciákra vonatkozó új szabályozási keret létrehozása

Forrás: Európai Bizottság-->