A tudást nem nélkülözhetjük

– Milyen örökséget vett át a Nemzeti Innovációs Hivatallal?

– Izgalmasat és bonyolultat. Azt is mondhatnám: ha egy hajó tizenkét hónapig kapitány nélkül sodródik a tengeren, akkor az morálisan megviseli. Nemcsak az intézmény neve változott meg Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról (NKTH) Nemzeti Innovációs Hivatalra, hanem a 303/2011-es kormányrendelet alapján 2011. január 1-jétől a feladatai is mások lettek. Tehát új kihívásokkal szembesülünk, és hogy ezeknek meg tudjunk felelni, ahhoz új hivatali struktúrát kell felépíteni.

– Milyen új hivatali struktúrára gondol?

– A kormány úgy döntött, és ez helyes eljárás, hogy a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz (k+f+i) kapcsolódó folyamatokat kettébontja. A stratégiai tervezés a pályázatok fő irányának a meghatározásáig és feltehetően a forrásallokációig a mienk, a pályázatok tényleges lebonyolítása – finanszírozás, elszámoltatás, gazdasági elemzés stb. – pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ feladata.

– Jelentős összegű támogatás akadt el a csőben a tavalyi kormányváltáskor. A pályázók mikor számíthatnak kifizetésre?

– Április 1-jével az ezzel kapcsolatos dossziékat átadtuk az NFÜ-nek, így a válasz már az ügynökség illetékessége. Két dolgot azonban szeretnék megjegyezni. Az egyik: az előző kormányok meglehetősen nagyvonalúak voltak a kötelezettségvállalásban, és a legtöbb esetben a támogatási szerződést is megkötötték. A másik, hogy számos esetben a kifizetésnek adminisztratív akadályai (hiányos elszámolás, időközben átalakult a konzorcium) is vannak.

– Mi maradt a hivatalnál, amit meg kell oldani?

– A feladatainkat szintén az említett kormányrendelet szabja meg. Új kormánystratégiát kell készíteni a kutatás-fejlesztés és innováció területére, ez feltehetően őszre elkészül és jogerőre emelkedik. Úgy gondolom, innováció nincs kutatás-fejlesztés nélkül, és fordítva. Elődeink számos bölcs dolgot kitaláltak, nem kell mindent lesöpörni az asztalról. Figyelembe kívánjuk venni a szakmai műhelyek és érdekképviseletek, az MTA s az akadémiai szféra, a vállalkozások véleményét a stratégiaalkotásnál. A sikeres stratégiához pénz kell, amely egyrészt az új költségvetésben, másrészt az EU-forrásoknál realizálódik. Sokkal markánsabb lesz a részvételünk a tervezésben, a prioritások kijelölésében és érvényesítésében. A hivatalra hárul a nemzetközi, illetve az uniós együttműködéssel járó feladatok ellátása, a kutatás-fejlesztés területén megvalósuló magyarországi befektetések ösztönzésében való közreműködés, valamint a hazai k+f eredmények nemzetközi piacra juttatásának segítése is.

– A kormány kiadta a jelszót, hogy arccal a kis- és középvállalkozások felé. Az Európai Unió is ezt hirdeti lépten-nyomon. Hogyan tudják érvényesíteni ezt az új stratégiában?

– Az innováció növekvő szerepe vitathatatlan, ám a finanszírozási lehetőségek behatároltak. Úgy gondolom, hogy így lesz ez még egy darabig. Ezért fontosnak tartjuk, hogy segítsük olyan multinacionális vállalatok megtelepedését Magyarországon, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységüket készek idehozni, emellett azoknak a termékeknek a kivitelét és behozatalát támogassuk, amelyek high-tech színvonalat képviselnek. Magyarul ötletek, tudásbázisok, technológiák magyarországi adaptációját és az ebben realizálódó piacképes termékek gyártását kívánjuk előmozdítani. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kkv-k ebben a pillanatban kritikus helyzetben vannak, hiszen a pénzügyi és gazdasági válság megnehezítette az életüket. Egyrészt inkubálással, másrészt ügynökségi tevékenységgel, különböző szolgáltatásokkal, például vállalkozói képzéssel vagy lobbitevékenységgel szeretnénk hozzájárulni talpra állásukhoz. Elkészítjük a multinacionális cégek és a kkv-k együttműködésének a problématérképét is. Ebből az is kiderül, hogy mekkora az a vállalkozói kör, amely az innovációban való részvételre már ma alkalmas. E téren szerintem leginkább a közepes vagy a kisvállalkozások jöhetnek szóba. Az innováció ösztönzését, a kkv-k bátorítását a regionális innovációs ügynökségekkel együttműködve kívánjuk végezni.

– Akkor megmaradnak a regionális innovációs ügynökségek?

– Szeretném, ha a megkezdett együttműködésünk folytatódna, ha a munkájukat segíthetnénk, mert az ott lévő tudást és helyismeretet nem nélkülözhetjük.

– Hogyan alakítja át magát a hivatal munkáját?

– Jelenleg ideiglenes szervezeti működési szabályzata van intézményünknek, amely még az említett exlex állapotban készült. A hivatal lelkének, úgy vélem, fontos, hogy elmondjam: a tevékenysége körül elterjedt negatív hírek mellett észre kell venni az elért eredményeket is. Ami mulasztás a jogelőd NKTH-ban történt, az általában nem az adminisztratív állomány, hanem a politika és a vezetők bűne. Egyébként is mindenkin – saját hivatalom mellett a kutatóhelyeken, szakmai érdek-képviseleti szervezeteknél dolgozókon – feszült várakozás lett úrrá. Előbb-utóbb kapniuk kell „enni”, különben elpusztul a kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon.

1976-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kinevezéséig egyetemi docensként dolgozott a Semmelweis Egyetemen.

1990–95 között a Pharmafontana Gyógyszerellátó Vállalat Rt. elnöke, 2000–02 között a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatósági elnöke volt.

Legutoljára, 2008–11 között az Elméleti Orvostudományi Központ igazgatójaként tevékenykedett, mostani kinevezéséig.

Kiválóan beszél németül, és angolul is tud.

Nős, két nagykorú gyermeke van.

1976-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kinevezéséig egyetemi docensként dolgozott a Semmelweis Egyetemen.

1990–95 között a Pharmafontana Gyógyszerellátó Vállalat Rt. elnöke, 2000–02 között a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatósági elnöke volt.

Legutoljára, 2008–11 között az Elméleti Orvostudományi Központ igazgatójaként tevékenykedett, mostani kinevezéséig.

Kiválóan beszél németül, és angolul is tud.

Nős, két nagykorú gyermeke van.-->