Eljön az elbocsátások kora?

Jelentősen megkönnyítené a felmondást az új munka törvénykönyvének tervezete, és szűkülne az elbocsátástól védett munkavállalói kör is. A miniszterelnök szóvivője szerint még semmi nincs kőbe vésve.

Biztosan változni fog a munka törvénykönyvének tervezete: a kormány mégis megtartaná a védett kort, így nem lehetne 55 éves kor felett kirúgni a dolgozókat – mindezt Szijjártó Péter nyilatkozta tegnap. A miniszterelnök szóvivője hozzátette: garantálja a kormány a védett kor intézményét, vagyis azt, hogy 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben lehet elbocsátani a munkavállalót. A védett kor intézményének biztosítása azonban már a szociális konzultációval eldőlt – hangsúlyozta Szijjártó.

A szóvivő által említett törvénytervezet ennek pont az ellenkezőjét tartalmazza. A pénteken napvilágot látott és az eddigiekhez képest gyökeresen új foglalkoztatáspolitikai szemléletet tükröző anyagban nem szerepel a nyugdíjhoz közel állók elbocsátásának tilalma. Sőt, a tervezet megkönnyíti a felmondást esetükben és szinte valamennyi más munkavállaló esetében is. Igaz, mivel a szöveget a kormány még nem tárgyalta, nem is tekinthető hivatalos kormányzati álláspontnak.

A tervezet a rugalmas munkaerőpiac érdekében számos ponton szűkítené a munkavállalói jogokat, és jelentős anyagi, valamint adminisztrációs terheket venne le a munkáltatók válláról, mindenekelőtt nagyban megkönnyítené a felmondást. A jövőben a határozott idejű szerződések esetében is élhetne a munkaadó a rendes felmondással. A védelmi idő alatt is közölhető lenne a felmondás a táppénzen levőkkel, várandósokkal, gyermekgondozókkal, szülési szabadságon levőkkel és önkéntes katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal, és a nyugdíj előtt állókat könnyebb lenne meneszteni.

A tervezettel kapcsolatban tegnap Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az MR1-Kossuth Rádióban elmondta: a munkaadói és munkavállalói oldal augusztus elejéig teheti meg konkrét javaslatait az új munka törvénykönyvéhez. Ezeket augusztus végéig tárgyalják meg. Az államtitkár hozzátette: arra törekednek, hogy olyan törvényjavaslat szülessen, amely mind a munkáltatók, mind a munkavállalói érdekképviseletek által elfogadható.

„A munka világát érintő rugalmasság, így az elbocsátások megkönnyítése is valóban abba az irányba hat, amely adott esetben megkönnyítheti a munkáltató felvételi hajlandóságát” – nyilatkozta lapunknak Kiss Judit. A Manpower munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője hozzátette: „A vállalkozások élete ma kiszámíthatatlanabb, mint valaha, előfordulhat, hogy hirtelen igény jelentkezik a munkaerőre, hiszen ma már gyakran projektalapú megrendeléseket teljesítenek a vállalkozások. Ilyen módon a megrendelésállomány alakulása sokszor szinte beláthatatlanná vált. Merev munkaügyi szabályok mellett hirtelen megrendelésnövekedés idején a munkaadó inkább azon gondolkodik el, hogy a meglévő állományt túlóráztassa, vagy ha mégis újabb dolgozókat vesz fel, azokat nagyon rövid időre, határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazza. Az elbocsátásra vonatkozó szabályok lazábbá tétele tehát paradox módon nem munkavállaló-ellenesek, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a cégek új munkahelyeket teremtsenek” – hangsúlyozta Kiss Judit.

„Nem érzelmi, indulati kérdésként közelítjük meg a tervezetben foglaltakat, ám a koncepcionális végiggondoltságot nem látjuk rajta” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hozzátette: a felrajzolt kép nem jó irány, a felmondások megkönnyítése nem javítja ugyanis a versenyképességet. Az ideiglenesen megnövekedett munkaerőigényt munkaerő-kölcsönzéssel eddig is ki lehetett elégíteni, az, hogy az alapnak tekintett határozatlan időre szóló, teljes munkaidőben végzett állások megszüntetését egyszerűbbé teszik, nem jelent megoldást a problémára – vélekedett Pataky. Az egyén foglalkoztatásának rugalmasságát jól láthatóan összekeverik a rugalmas munkaerőpiaccal, utóbbi ugyanis azt jelentené, hogy olyan szakképzési, átképzési szisztémát működtetünk, amely az állásukat elvesztetteket hozzásegíti ahhoz, hogy hamarosan újra munkába álljanak. Ez így a jelenlegi formájában nem rugalmas, hanem kötöttségek nélküli foglalkoztatás – tette hozzá az elnök.

Pataky Péter szerint a törekvés csak a kis- és középvállalkozók terheinek csökkentését szolgálja, a foglalkoztatás bővülését nem. „Az új munka törvénykönyvét érintő jelenlegi tervezet szerint ugyanis a felmondás megkönnyítése, a szabadságok csökkentése, a munkaidőre vonatkozó szabályok változása mind abba az irányba mutat, hogy ugyanazt a munkát lehetőség szerint ugyanannyi vagy kevesebb dolgozóval végeztesse el a munkáltató. Mindez nem a munkahelyek számának növekedéséhez, hanem a csökkentéséhez vezet, amely ellentmond annak a gyakran hangoztatott kormányzati célnak, miszerint 2020-ra egymillió új munkahelyet szeretne teremteni a kabinet.” Pataky ugyanakkor úgy látja: Czomba Sándor egyeztetésről szóló nyilatkozatai biztatóak, és tárgyalni szeretnének a tervezetről.

A kormány tervei szerint meggszűnne a jövőben a műszakpótlék, az éjszakai munkáért továbbra is tizenöt százalékkal több fizetés járna.

A bérpótlékot is érinti a terv. Vasárnapi munkavégzésért ötvenszázalékos, ünnepnapiért egységesen százszázalékos bérpótlék járna a munkavállalóknak.

A kormány tervei szerint meggszűnne a jövőben a műszakpótlék, az éjszakai munkáért továbbra is tizenöt százalékkal több fizetés járna.

A bérpótlékot is érinti a terv. Vasárnapi munkavégzésért ötvenszázalékos, ünnepnapiért egységesen százszázalékos bérpótlék járna a munkavállalóknak.-->