BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A kormány kezében a városok

Nem egy kormánypárton belüli ellentétet hozott felszínre az új önkormányzati törvény tervezete. A javaslat ma kerül a kormányülés napirendjére, de még sokat változhat a lobbicsoportok nyomására.

A kormány szándéka a központosítás, de a települések még ellenállhatnak. Egyedül a megyék helyzete tűnik biztosnak, az új önkormányzati törvény minden más témájában változhat a kormányzati álláspont a javaslattal foglalkozó kormányülés napján is – értesült a Világgazdaság önkormányzati forrásokból. Úgy tudjuk, olyan erők feszülnek egymásnak, hogy bár konkrétumokkal előállnak ma, ezek akár ellenkezőjükre is fordulhatnak, egészen a parlamenti végszavazásig, októberig vagy novemberig.

Nagy szükség lesz a lobbierőre, hiszen a különböző nagyságú és feladatkörű települések, valamint a járások és a megyék közt is jöhetnek még komoly viták. Forrásaink úgy tudják, hogy az egyes típusokon belül már létrejöttek az egyezségek arról, hogy a vezetőik mit szeretnének a törvényben látni, de az összefésülés nehéz lehet. A kérdés háromoldalú: ki kapjon több pénzt, hova kerüljön több döntési jogkör, valamint hogyan segíthetné az állam az önkormányzati eladósodottságot.
A megyék esetében világos az eredmény, és olyan megállapodás született, amelyet minden szereplő elfogad. A megyéket gyakorlatilag kiürítik, csupán területfejlesztési feladatokat hagynak meg nekik. Ez elvileg nagy presztízsveszteséget is jelenthetne az ottani vezetőknek, de mivel a megyék fele-kétharmada is a csődközeli helyzetet próbálja elkerülni, ennél többet jelent az, hogy mennyi feladatot vesz le az állam a vállukról. Érdekes kérdés a megyei jogú városoké, hiszen a megyék szerepének csökkenésével ezek is sok hatáskört elvesztenének. Nagy vita folyhat még arról, hogy az ő képviselőik hogyan kapjanak beleszólási lehetőséget a területfejlesztésbe, ha azok a megyékhez kerülnek, s elképzelhető, hogy a megyei jogú városokból is ülhetnek néhányan a megyegyűlésekben, szavazati jog nélkül.
A megyéken belül létrejönnek a járások is. Ezeknek a térképét várhatóan sokkal inkább a mostani kistérségi hálózatból kiindulva rajzolják meg, mintsem az 1983-ban eltörölt járási rendszerből. A kormányzati szándék az, hogy sok feladat átkerüljön oda a települések jegyzőitől, ez azonban azon is múlhat, hogy milyen a városok érdekérvényesítő képessége. Sokat jelenthet, hogy 75 polgármester is ül a Fidesz parlamenti padsoraiban, ők még kiharcolhatnak a városaiknak többet. A pontos hatáskörelosztás azonban bizonytalan, s nem kizárt, hogy a kistérségi rendszer éljen tovább a járásokban, más néven. Arról sem szabad elfeledkezni forrásaink szerint, hogy 2014-től a parlament csupán 200-210 fős lesz, sok mostani képviselő kiesik onnan, és az ő kárpótlásukra is megfelelhet egy-egy járási vezetői poszt.
Vitás kérdés a kistelepülések helyzete. Az eredeti tervek közt arról volt szó, hogy az ezer vagy kétezer lakos alatti falvak önkormányzatainál a hivatal szűnjön meg, s csak a polgármester dolgozzon, ő is ingyen. Ez nagyobb ellenállást váltott ki, valószínűleg még a végszavazás előtt is módosulhatják.

Mit kezdjenek Budapesttel?

Külön kategóriát jelenthet a készülő törvényen belül Budapest. Forrásaink megerősítették azt a sajtóértesülést, amely szerint a Tarlós István főpolgármester és a kerületek közti vita olyan nagy, hogy emiatt a fővárost ki is hagyhatják a törvényből, és külön szabályozzák majd. A parlamentben a kerületek képviselői az erősebbek, de nem annyira, hogy tisztán az ő akaratuk érvényesüljön. Ebben a kérdésben tehát még tovább tolódhat a megoldás.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek