BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Elbukott a szolidaritási adó

A római kormány mégsem sújtja extra teherrel a gazdagokat – A piac nem büntette a lépést

Mégsem kell szolidaritási adót fizetniük a magas keresetűeknek Olaszországban, miután a római kabinet módosította a kormány által augusztus közepén elfogadott 45,5 milliárd eurós megszorító csomagot. A kiigazítási terv változtatása nem járt negatív következménnyel a tegnapi állampapír-aukción.

Elhárult az egyik fő akadály az elől, hogy a jövő hét végén az olasz futballszurkolók végre láthassák kedvenceiket bajnoki mérkőzésen, ugyanis a kormány ejtette a szolidaritási adó bevezetésének tervét. Az eredeti elképzelések szerint évi bruttó 90 ezer eurós jövedelem felett plusz 5, míg 150 ezer euró felett 10 százalékos adót vetettek volna ki a jómódúakra. A tervezet a legnagyobb felzúdulást az olasz futballisták körében váltotta ki, a játékosok részben az extra adó – illetve a kollektív szerződés egyéb vitatott pontjai – miatt sztrájkot hirdettek, emiatt el is maradt a bajnokság első osztályának a múlt hét végére kiírt nyitófordulója.

A gazdagokra kivetett extra teher ötletét Silvio Berlusconi kormányfő pártján belül is hevesen támadták, így nem okozott meglepetést, hogy hétfőn késő este a miniszterelnök bejelentette a szolidaritási adó elvetését, miután Milánóban hét órán át tárgyalt a koalíciós partner Északi Liga képviselőivel. Az adó kiesésével kétmilliárd euró tűnik el az eredeti, 45,5 milliárdos megszorító csomagból. Emellett további kétmilliárd euró hiányzik majd, miután ekkora összeggel csökkentik a regionális önkormányzatok eredetileg 9 milliárdosra tervezett költségvetési megszorítását. Utóbbi döntésben szerepet játszhatott, hogy közvetlenül a koalíciós egyeztetés előtt Olaszország minden szegletéből érkező polgármesterek tartottak tüntetést Milánóban a helyhatóságokat érintő lefaragások ellen. A miniszterelnöki hivatal a tárgyalások után azt közölte, hogy a módosítások nem érintik a megszorító csomagban eredetileg betervezett összeget, a kieső bevételek pótlását ugyanis majd az adóelkerülés elleni harc erősítésével tervezi pótolni a kabinet.

A most módosított megszorító csomag a második kiigazítási terv volt egy hónapon belül, amelyet a kormány elfogadott a befektetők bizalmának visszanyerése érdekében. A mostani változtatásokat az is magyarázhatja, hogy a második megszorító csomagot napok alatt rakták össze Rómában, miután az Európai Központi Bank (EKB) a júliusban a parlament által is jóváhagyott 48 milliárd eurós első kiigazítási csomag után újabb kiadáscsökkentő lépéseket követelt a kormánytól. A frankfurti pénzintézet ugyanis csak ezzel a feltétellel vállalta, hogy olasz állampapírok vásárlásába kezd. Az EKB beavatkozására azért volt szükség, mert piaci körökben egyre inkább kételkedtek abban, hogy Róma képes lesz-e 1900 milliárd eurós adósságát visszafizetni. A tízéves olasz kötvények hozama ennek megfelelően augusztus elején rekordszintre, 6,4 százalékra nőtt a másodlagos piacon, ez hosszú távon fenntarthatatlan adósságpályát jelentett volna. Az EKB kötvényvásárlásai végül sikeresnek bizonyultak, és öt százalék környékére vitték le a hozamot, amelynek mértéke ezen a szinten tartózkodott tegnap is.

A megszorító csomag módosítását nem értékelték negatívan a befektetők, ugyanis a korábbiaknál jobb feltételekkel jutott pénzhez az államkincstár a tegnapi állampapír-aukción, amely az első kibocsátás volt azóta, hogy az EKB megkezdte az olasz papírok vásárlását a másodlagos piacon. A júliusi aukció 5,77 százalékáról 5,22 százalékra csökkent a hozam a tízéves állampapíroknál, amelyekből 7,7 milliárd euró értékben dobott piacra az olasz államkincstár. Szakértők a második megszorító csomag bejelentésével és az EKB beavatkozásával magyarázzák a hozam csökkenését az egy hónappal ezelőtti szintekhez képest.

A spanyoloknál is lehet alkotmányos deficitplafon

A spanyol parlament tegnap megszavazta, hogy a képviselők kezdjenek vitát a deficitplafon alkotmányban történő bevezetéséről. Eszerint az alaptörvény külön előírná azt a szintet, amelyet nem léphetne túl az államháztartási hiány mértéke. Az alkotmányos hiányfék bevezetésére Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő tett javaslatot augusztus közepi csúcstalálkozójukon.

Németország már 2009 óta alkalmazza a metódust, míg Olasz- és Franciaországban már szövegezik az erről szóló jogszabályjavaslatot. A pénzügyi EU-biztos szóvivője üdvözölte a madridi lépést, mivel szerinte az segíthet helyreállítani a piaci bizalmat a megtépázott eurózóna iránt.

A valutaunió válságának megoldására vonatkozó erőfeszítésekkel kapcsolatos hír az is, hogy a német kormány mai ülésén várhatóan jóváhagyja a július 21-i eurózónacsúcs döntését, amely szerint a valutaunió mentőalapja (EFSF) vásárolhatná a súlyosan eladósodott tagországok állampapírjait. Az EFSF hatáskörének a kiterjesztésére még a parlamentnek is rá kell bólintania.

Tegnapi hírek szerint a képviselők az eredetileg tervezett időpont helyett egy héttel később, szeptember 29-én voksolnak a kérdésben, ugyanis XVI. Benedek pápa éppen az eredetileg a szavazásra kitűzött napon látogat el Berlinbe.

Németország már 2009 óta alkalmazza a metódust, míg Olasz- és Franciaországban már szövegezik az erről szóló jogszabályjavaslatot. A pénzügyi EU-biztos szóvivője üdvözölte a madridi lépést, mivel szerinte az segíthet helyreállítani a piaci bizalmat a megtépázott eurózóna iránt.

A valutaunió válságának megoldására vonatkozó erőfeszítésekkel kapcsolatos hír az is, hogy a német kormány mai ülésén várhatóan jóváhagyja a július 21-i eurózónacsúcs döntését, amely szerint a valutaunió mentőalapja (EFSF) vásárolhatná a súlyosan eladósodott tagországok állampapírjait. Az EFSF hatáskörének a kiterjesztésére még a parlamentnek is rá kell bólintania.

Tegnapi hírek szerint a képviselők az eredetileg tervezett időpont helyett egy héttel később, szeptember 29-én voksolnak a kérdésben, ugyanis XVI. Benedek pápa éppen az eredetileg a szavazásra kitűzött napon látogat el Berlinbe.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek