BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nőtt a költségvetési szervek adóssága

Tavaly év végéhez képest nem sikerült leszorítani a tartozásokat

jelentés. Újabb 2,2 milliárd forinttal nőtt a költségvetési szervek tartozása a beszállítók, szolgáltatók felé, így az adósság immár 38,8 milliárdot tesz ki. A teljes adósságállomány még ennél is nagyobb, 39,8 milliárd forint. Az eltérés oka, hogy ez utóbbi adatban benne vannak az állammal szemben fennálló tartozások is, olyan tételek, mint a felügyeleti szerveknek járó díjak vagy be nem fizetett adósságok.

Bár a negyvenmilliárd forintos „adóssághegy” csekélynek semmiképpen sem nevezhető, jó hír, hogy a költségvetési szervek tartozása az utóbbi időben már nem emelkedik trendszerűen tovább. Sőt: tavaly év végén a tartozások összértéke 41,1 milliárd forint volt, tehát több, mint az idei első fél év végén. Igaz, 2009 végén még a 30 milliárd forintos szintet is éppenhogy csak súrolta a kifizetetlen számlák összege. Az utóbbi hónapokban időről időre csökken valamelyest az adósság, ez magyarázza, hogy a már említett 2,2 milliárd forintos júniusi emelkedés ellenére a tavaly év végi szint alatt maradhatott a tartozások összértéke.

Némileg lehangoló azonban, hogy az adósság jelentős része, közel 13 milliárd forint 60 napon túli. Ez éppen kétszerese az elvi és hivatalos fizetési határidőnek. Nőtt az úgynevezett minősített adósság értéke is – 1,1 milliárd forinttal 11,9 milliárdra –, aránya az össztartozáson belül 30 százalékra emelkedett, és többen váltak úgynevezett minősített adós intézetekké (számuk június végén 28 volt). Az adósság „minősítéséről” a 2009-ben hozott költségvetési szabályok rendelkeznek. A minősített adósság a 60 napon túli késedelemmel rendelkező tartozás azon része, amely meghaladja az eredeti éves kiadási előirányzat 3,5 százalékát vagy 50 millió forintot. Vagyis itt már valóban súlyos mulasztásokról és tételekről van szó. A törvény ilyen esetekben már kincstári biztos kirendelésére kötelezi a felügyeleti szerveket.

Ami az adósság fejezetek közötti megoszlását illeti: a költségvetési szervek tartozásának közel a fele (egész pontosan 48 százaléka) a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál jelentkezik. Ennek hátterében elsősorban az orvos-egészségügyi központtal rendelkező egyetemek állnak, az ő tartozásuk június végén 11,7 milliárd forintot tett ki, ez az összadósság közel 30 százaléka, a fejezeti tartozáson belül pedig ez az arány majd 61 százalék. Csak a Pécsi Tudományegyetem tartozása 6,5 milliárd forint, ebből a 60 napon túli rész 2,5 milliárd forint.

Egészségügyi tényező fedezhető fel a Honvédelmi Minisztérium 7,2 milliárd forintos adóssága mögött is. Ennek túlnyomó része a Honvéd Kórház (Állami Egészségügyi Központ) tartozását takarja, amely egy hónap alatt 788 millió forinttal emelkedett. Ezen belül a minősített 60 napon túli tartozás is tetemes, 5,3 milliárd forint.

Az adatszolgáltatás az előző hónapban sem volt teljes körű, az erről szóló nemzetgazdasági minisztériumi rendelkezések ellenére em. A Magyar Államkincstár (MÁK) által figyelemmel követett 436 intézmény közül 31 nem küldte meg határidőre az adatlapját, 19 pedig hibásan teljesítette az adatszolgáltatást. A felszólítás ellenére a zárás időpontjában 21 intézmény adata nem állt a MÁK rendelkezésére. n Kiss Roland

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek