BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Továbbra is tartja a szigort az MNB

A nyomott kereslet miatt közeledett az infláció a kitűzött célhoz, ez megnövelheti a lazítás esélyét

Hetedik alkalommal is változatlanul hagyta a hatszázalékos alapkamatot a jegybank, máshol a lazítás van napirenden.

Ismét nem okozott meglepetést a jegybank, az elemzői várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta a monetáris tanács az alapkamatot. A tanács egy javaslatot tárgyalt, egyhangú döntés született – mondta el Simor András, a testület és az MNB elnöke a döntés utáni sajtótájékoztatón. Az elmúlt egy hónapban a bejövő adatok az infláció tekintetében a legutóbbi prognózisnak megfeleltek, az alappályához képest meglepetést nem okoztak – hangzott el az indoklásban.

A pénzügyi stabilitási szempontokat ismét említette ugyan a jegybankelnök, de ezek nem kaptak nagyobb hangsúlyt, mint a korábbi hónapokban. Kiemelte: országspecifikus tényező ebben nem játszott szerepet, a globális hangulat romlásáról van csupán szó. Az viszont, hogy az inflációs pálya egyre közelebb kerül a célhoz (júliusban már csak 0,1 százalékponttal haladta meg), emelheti elemzők szerint a lazítás esélyét. Utóbbit a gyenge növekedési eredmények is indokolnák, hogy így segítse a kilábalást a jegybank, és a reálgazdasági folyamatokról Simor is azt mondta, hogy gyengébben alakultak a vártnál. A gyenge belső kereslet és a nagy munkanélküliség pedig komoly fegyelmező erő az árazásban és bérezésben – fűzte hozzá. A globális konjunktúra lassul. A növekedés fő forrását ennek ellenére az exportra termelő ágazatok jelenthetik, mivel a belső kereslet nyomott.

Továbbra is az a tanács álláspontja, hogy a külső költségsokkok kifutásával érhető el a cél. Ez azonban az idén a költségsokkok miatt nem teljesülhet, legfeljebb 2012 végére, ehhez a jelenlegi kamatszint huzamosabb ideig történő fenntartása szükséges az indoklás szerint.

A kormány és a bankok otthonvédő programja tompíthatja az erős svájci frank hatását, de kérdés, hányan fognak ezekben részt venni – mondta Simor. Egyes vélemények szerint 5-10, mások szerint 50 százalék él majd a lehetőséggel. Az opciót Simor azoknak ajánlja, akik nem tudják fizetni anélkül a hiteleiket. Ha ugyanis nem gyengül a frank a következő években, kellemetlen meglepetést okozhat a megemelkedő tartozás.

Semmi szükség sincs kapkodásra, és főként nem a piacok meglepésére – kommentálta a tegnapi döntést Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Szerinte ugyanakkor az év hátralevő részében valószínű, hogy lesz csökkentés, amelyet az eurózóna adóssággondjainak a fokozódása elodázhat 2012 elejére. Azt is kiemelte a szakember, hogy a szeptemberben esedékes friss jegybanki prognózisra már hatással lehetnek a gyenge növekedési adatok, illetve az erős svájci frank.

A feltörekvő piaci jegybankok a globális lassulásra mindenhol enyhítéssel válaszolnak, vagy a korábban várt emelés marad el, vagy – mint Törökország esetében – merész kamatvágásba kezdenek – mutatott rá Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. Nálunk a jelentős devizahitel-állományból adódó pénzügyi stabilitási megfontolások ezt a logikát felülírhatják – tette hozzá. A hazai devizapiacon egyes indikátorok, elsősorban a deviza-forrásbevonás drágasága hasonló feszültséget mutat a 2008 végi helyzethez, amelyet később az IMF csomag aláírása és a 300 bázispontos jegybanki kamatemelés követett – figyelmeztetett Bebesy. Ennek fényében helyesli, hogy a jegybank még kivárt a lazítással.

Maradt 3 százalékon a cél

2013-tól három évre, vagyis 2015-ig 3 százalékra tűzte ki az inflációs célt a monetáris tanács. Ez a mostani szintnek felel meg, amelyet csak néhány hónapra sikerült teljesíteni. Menetrend szerint született a döntés, bár hátteréről előzetesen nem sokat árult el a jegybank. Korábban a kormány részéről egy magasabb cél is felvetődött, míg a jegybank elnöksége alacsonyabbat emlegetett.

A cél emelése Simor András beszámolója szerint nem merült fel az ülésen, de a csökkentése igen, ám a tanács úgy döntött, hogy – bár a környező országokban ez alacsonyabb, és a jövőben szükség lehet a csökkentésre például az eurózóna-csatlakozás miatt – tovább kell erősíteni az MNB hitelességét és a csökkentést. A cél mérséklésére azonban így is hagyott lehetőséget a tanács határozata, a kiskapu az eurózónához történő konvergencia szükségessége esetén léphet életbe.

A cél emelése Simor András beszámolója szerint nem merült fel az ülésen, de a csökkentése igen, ám a tanács úgy döntött, hogy – bár a környező országokban ez alacsonyabb, és a jövőben szükség lehet a csökkentésre például az eurózóna-csatlakozás miatt – tovább kell erősíteni az MNB hitelességét és a csökkentést. A cél mérséklésére azonban így is hagyott lehetőséget a tanács határozata, a kiskapu az eurózónához történő konvergencia szükségessége esetén léphet életbe.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek